Nézzünk egy példát !

Tegyük fel 8 mm csapadékot szeretnénk kijuttatni az öntözőnkkel. A négyszög elrendezést már ismerjük ezért ezt fogjuk használni. A területünk pedig legyen 100 m2.

Legyen mondjuk a szórófejünk a Hunter PGP ultra típusú szórófeje 10 métert kell öntöznünk, a táblázat szerint optimális nyomáson ehhez  a 2-es fúvóka lesz jó. Egyetlen darab ebből 7,2 litert fogyaszt percenként, nekünk 4 szórófejünk van az 28,8 liter, ebből kéne a 800 litert összehoznunk és ez kb 27 percig fog tartani.
Rögtön adódik is egy furcsa probléma a szórófejhez 9 mm csapadékintenzitást írtak négyszögkötésben, hát ez nem igazán akar kijönni. A rotoros szórófejeknél bizony nem igazán érdemes a csapadékintenzitási értéket nézni.

Ez idáig egyszerű.

Nézzük meg ezt egy nagyobb területen több szórófejjel, marad a szórási távolság és marad a kánikulai meleg és 8 mm és továbbra is a Hunter PGP  ultra 2-es fúvókával.

Ezúttal is feliratoztam, hogy az egyes szórófejekből mennyi víz jut az általuk öntözőt területekre. Itt bizony valami nagyon nem stimmel. 27 perc alatt most az előzővel megegyező területre is csak 4,5 mm jutott, pedig ugyanott vannak a szórófejek, ugyanaz a fúvóka. Mi változott ? A fúvókák most is 200 liter vizet juttatnak ki, azonban azt annyi ilyen négyzetbe elosztva amennyibe öntöznek. A fél kör 100 liter a teljes kör 50 liter negyed körönként a szórófejnek.
A rajzon eltérő színnel jelöltem az eltérő vízkijuttatást és feliratoztam az adott területre jutó vízmennyiséget. A probléma az, hogy az első ábrából indulunk ki abban hihetünk, hogy 8 mm csapadékot juttatunk ki a területre.

Egy nagyon rossz megoldás.

Ilyenkor szokott az történni, hogy megjelenik főleg a két középső szórófej környékén a száradó folt kánikulában és a komplett területnek öntözési idejét megnövelik. Tehát mondjuk megnégyszerezem azt az egy egység területre jutó 50 litert és az egy egységterületre jutó 200 litert is. Így ahová eddig elegendő víz jutott négyszer annyi fog. Ha önnek nyáron melegben nagyon sokat megy az öntözője és még is szárad középen miközben a sarkokban tocsog, annak ez az oka.
Ezért van az ha az öntözőnk esetleg nagyon sokat fogyaszt ám a gyepünk még sem elég szép.

Egy jobb megoldás

A probléma egyik lehetséges megoldása az, hogy az eltérő szögeket illetve területeket öntöző fejeket külön zónára helyezzük.

Egy másik megoldás

Lényegében arról van szó, hogy a fúvókák kikutatását kompenzáljuk. Ha 7,2 litert juttat ki a 90 fokos, akkor 14,4 körül kellene a 180 fokosnak és 28,8 liter körül a 180 fokosnak. Ezek a példában nagyjából a 4-es és a 6-os fúvókák lesznek.
Csak hogy ezzel a megoldással mindjárt lesz két problémánk. Az egyik az, hogy nem növelhetjük a végtelenségig a zónánk fogyasztását. Mert itt arról van szó, hogy egyes fúvókák vízkijuttatását duplázni négyszerezni kéne.
Ez egy meglévő rendszernél, amely optimális nyomáson működik az adott vízfogyasztással nem működik.
A másik probléma, hogy mi 10 métert szeretnénk öntözni  A négyes fúvóka 12 a hatos fúvóka pedig 13 méterre szór. Nos bizonyos hatáig erre való a sugártörő csavar a szórófejeken. Csak hogy ez általában 20%-os szórási távolság csökkentést tesz lehetővé ráadásul lerontja a szórásképet.

Meglévő rendszereknél egy lehetséges trükk

Az ritka hogy ennyi rotoros szórófej legyen egyetlen zónán, sokszor általában soronként osztják el. Soronként a szórófejek eltérése már csak kétszeres. Meg lehet próbálkozni ilyenkor azzal, hogy a sarki szórófejekbe eggyel kisebb fúvóka kerül, ha nem csökkenti drasztikusan a szórási távolságot, ahhoz képest méretezzük a dupla vízkijuttatást és ezekhez állítjuk be az adott zóna vagy sor öntözési idejét.  Így a nagyobb szöget öntöző fúvókát nem kell annyira visszafojtani.

Egy Harmadik megoldás

A harmadik megoldást úgy hívják, hogy MPR fúvóka rotoros fejekbe. Ez sajnos nem létezik minden szórófej típushoz a Rain Bird 5000+ típusú rotoros fejekhez azonban igen. Itt a külön szórási szögekhez, külön vízkijuttatású fúvókák vannak.

Mire érdemes még a rotoros szórófejeknél figyelnünk ?

Amit érdemes megjegyeznünk, hogy bár vannak átfedések a kis és közepes teljesítményű rotoros fejek között, ami a szórási távolságot illeti, ezek nem működtethetők egy zónán mert eltérő a csapadék intenzitásuk.
Hibrid öntözőrendszereknél arra is érdemes figyelni, hogy hiába ugyan az a technológia az eltérő márkájú szórófejek vízkijuttatása nagyon eltérő lehet.
Érdemes figyelni arra, is, hogy bár mi most táblázatos értékeket használtunk, egyáltalán nem biztos az, hogy az adott szórófej a táblázatos értéknek megfelelő távolságra szór.
Én például 10 méteres távolságra a Rain Bird 3-as fúvókáját szoktam alapul venni (külön zónákra tervezem az eltérő öntözési szögeket) A táblázatban ez a fúvóka több mint 11 métert szór. Érdemes ezért rotoros szórófejeknél a 10-20%-al nagyobb szórási szögű fúvóka vízfogyasztását alapul venni.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásaink. 

További cikkeket a tervezési finomságok sorozatból itt talál

The post Rotoros zónák appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Cikkönk témája a keskeny területek öntözése. A legtöbben szeretjük a szép zöld füvet és minden lehetséges területet szeretnénk felhasználni a gyepünk számára. Nincs ez másként a keskeny területekkel sem, amelyeknek egyenletes és költséghatékony öntözése nem egyszerű feladat.

Nehézségek

Szinte adja magát a gyep a ház oldalánál vagy a járda mellett, ám a keskeny területek egyenletes öntözése csak elméletben egyszerű.
Két tényező okoz nehézséget, az egyik az, hogy az ilyen területek öntözéséhez aránytalanul sok szórófej szükséges.

A másik tényező a kis sugarú szórófejek műszaki paramétereiben keresendő.
Az állítható fúvókák ugyanis rengeteg vizet juttatnak ki, a nem állíthatóak ugyan jóval kevesebbet, ám ezekből általában 90-120-180-360 fok áll csak rendelkezésünkre, ráadásul ezek is kevésbé egyenletesek, mint a nagyobb sugárban öntöző társaik. Nem teljesen derékszögeknél például lehetnek velük gondjaink. Ugyanis a fixen 90 fokos fúvókát bármerre elfordítjuk az egyik él öntözetlen marad.

Szemből persze a másik fúvóka elvben megöntözheti a száraz területet, de a járda betonszegélye miatt az a rész sokszor hamarabb kiszárad így is.

A sávöntözőkkel is akad egy kis probléma, ezek egy oldalról öntöznek, persze ezeket is lehetne kötésbe rakni, ám ezek nem mpr-ek és a fix 1.2 vagy 1.5 méteres szélesség nehezíti a dolgunkat. Ezekkel a fúvókákkal akkor szoktunk gondban lenni, amikor a sáv végét akarjuk lezárni, tapasztalataink szerint valahogy a sáv-végöntözők nem juttatnak ki elegendő vizet.

Hogyan érdemes tervezni ?

A sávok tervezésénél, van aki a négyszögkötésre, van aki a háromszögkötésre és van aki valamelyik szabálytalan elrendezésre esküszik, például az átlós vagy túlöntözéses (egyoldalú) elrendezésre.
Mi általában a négyszög kötést használjuk, vagy ha a feltételek adottak a sávöntözőket, bizonyos esetekben rotátoros sávöntözőket.

Sokat számít sz öntözendő sáv mérete

Tapasztalataink alapján akkor járunk a lehető legjobban ha a sávunk mimnél szélesebb. 1.2 – 1.5 méter alatt már nehezen és költségesen locsolható a sáv. Ha arra lehetőség van inkább 2 méter vagy ennél szélesebb sávunk legyen. A burkolatok és a növénysávok kialakításánál érdemes erre figyelni.

3.5 méter alatt óvakodjunk az állítható spray fúvókától.

Semmiképpen nem érdemes állítható fúvókát használni, ezek nemritkán 110-200 mm/h csapadék intenzitásúak, szemben a csapadék illesztett fix szórásképű fúvókákkal melyek 40-55 mm/h intenzitással rendelkeznek.
Ezeknél a sávoknál fokozottan érdemes figyelni a benapozottságra, bár a szórófejek vízfogyasztása viszonylag alacsony 0,30-2 liter/db, nem érdemes túl sok szórófejet tenni egy zónára. A hosszú sáv szinte teljesen biztosan nem egyszerre fog kiszáradni, ráadásul leürítéskor is lehetnek gondjaink.

Néhány érv az egy zónára tett túl sok szórófej ellen.

Készül egy cikkünk a spray zónákkal kapcsolatos tervezési praktikákról, amint elkészül belinkeljük ebbe a cikkbe. Ám addig is egy másik szempontból, ez azért problémás, mert a keskeny és árnyékos területek öntözése eléggé kényes téma. A napis keskeny sáv hamar kiszárad, az árnyékos meg szinte soha és ha ez a két terület egy zónán van, akkor vagy tocsogni fog az egyik terület és száradni a másik vagy mindkét probléma igaz lesz egyszerre.

Sávöntözők és rotátoros sávöntözők

Az optimális üzemi nyomásra is fokozottan érdemes odafigyelnünk, kis sávoknál súlyosabb probléma a túlnyomás miatti ködölés. Így ha szükséges használjunk nyomáscsökkentőt.
1.2-1.5 méter széles sávoknál, érdemesebb sávöntözőket használni, ha a sávok végét nem kell lezárni. A sávöntözők viszonylag sokat fogyasztanak, így azokból kevesebbet tudunk egy zónára tenni, ráadásul nem MPR-ek nem lehet őket más spray fejekkel együtt üzemeltetni.. A rotátoros sávöntözők jóval kevesebbet fogyasztanak, viszont többe is kerülnek. Tapasztalataink alapján, azonban ezek jóval egyenletesebbek és csapadék intenzitásuk is ismert. Elvben a többi rotátorral egy zónára köthetőek, ám ezt a benapozás és a területek külön kezelése miatt nem javasoljuk.

Mindig a háztól kifelé öntözünk igaz ?

Felméréseimkor amikor éppen a ház melletti keskeny sávot járjuk be, szinte mindig felmerül ez a kérdés.  A helyzet az hogy nem és a legegyszerűbb ha megmutatom néhány ábrával, melyik elképzelésnek mi a hátránya.

A fenti elrendezés problémája az, hogy ha az a sövény valamiért kikerül onnan (például beteg smaragd tuja sor) akkor onnantól az öntöző vagy a szomszéd ház falát öntözi vagy a területünk nem kap elegendő vizet.

Még egy elrendezéssel adósok maradtunk ez az egy oldalú elrendezés a háztól gondosan kifelé-

A kérdésre a válasz,az hogy nem, mindig fejtől fejig öntözünk az öntözőzendő terület határán beül. Kevés kivételtő eltekintve a háztól kifelé és a ház felé is a füves terület határán belül.

Tapasztalatok

A kis sávokkal az a gond, hogy sokszor árnyékosak, a gyep nem kap elég fényt.
Ezeket a sávokat mindenképpen külön zónára kell érdemes tenni, mert túl hamar átnedvesednek, a napos részeken viszont túl hamar kiszáradnak. A kis szórófejekből hirtelen nagy mennyiségű víz jut a területre, amely ugyan hamar tócsásodik, de hamar ki is szárad. Az ilyen területeket nagyon nehéz, nedvesen tartani., még homokos szerkezetű talaj esetén is hamar túl nedvesek lesznek. Füvesítés elején, sokszor egyszerre 1 percnyi azaz kb 0.75 mm csapadék képes betócsásodni és hamar kiszáradni. Rotátor fúvókákkal jóval kedvezőbb a helyzet, mert ezeknek körülbelül a negyede a csapadékkijutatásuk, így finomabban szabályozható az átnedvesedés.
Bizonyos körülmények között egy ilyen zónát fűmag vetéskor több alkalommal kell indítani mint a többi zónát.

Igazán szép, egyenletesen öntözött keskeny fűsávot nehéz megvalósítani. Ha ilyen mellett döntünk, nem a lehetetlen feladat. Viszont az ilyen területek hátránya, hogy nagyon magas a fajlagos telepítési költségük.

1,2-,15 méter környékén tehát sáv öntöző. Ami változó méretű keskeny sáv esetén már nem jó, illetve csak külön zónán. Az MP rotátor sáv öntöző szerintem messzebbre visz mint a táblázatos értéke, ha azt használunk erre érdemes figyelni. A legtöbb esetben azonban marad a négyszög vagy a háromszög elrendezés..

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Keskeny területek öntözése appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Igyekszünk mindig márka független leírást adni, ennek ellenére egyes öntöző márkáknál előfordulhatnak eltérések. Ebben a cikkben elemes vezérlőkkel, csapra szerelhető vezérlőkkel és központi, számítógépes vezérléssel, illetve egyéb különleges vezérlőkkel nem foglalkozunk.

Kültéri és beltéri vezérlők különbségei.

Elhelyezés szempontjából kétféle vezérlő létezik, ez pedig a kültéri és a beltéri kivitel.

Tápegység

A két féle vezérlő között a leglényegesebb ám legkevésbé feltűnő különbség a vezérlő táp ellátása. A kültéri vezérlők a legtöbb esetben ~230V feszültségre csatlakoznak közvetlenül, mert ezekben egy belső ~24V adapter van.
A beltéri vezérlő velejárója a jól ismert fekete színű adapter, ez is rendszerint ~24V feszültséget állít elő. Maga a fekete színű ~24V adapter beltéri használatra lett kifejlesztve.

Burkolat

Általában a kültéri vezérlők és a beltéri vezérlők megjelenésükben is különböznek.
A kültéri vezérlőknek sokszor nyitható ajtajuk és nagyobb megerősített burkolatuk van. A beltéri vezérlő kisebb. Néhány vezérlőnél, például a Hunter ProC vezérlőknél a beltéri és a kültéri vezérlő szinte ugyanúgy néz ki, azaz a beltériknek is megerősített burkolata és nyitható ajtaja van. Ilyenkor az egyetlen látható különbség a kültéri vezérlőn lévő zár, mivel a legtöbb kültéri vezérlő zárható

Mi számít kültérnek ?

Néhány márkánál a kültéri és beltéri vezérlők a megerősített burkolat és az adapter kivételével teljesen megegyeznek, más márkáknál az elektronikában, belső kialakításban és a kijelző típusában is lehetnek kivételek. A vezérlőt ugyanis a fagy ellen is védeni kell, sok kültéri vezérlőt például nem áramtalanítanak az öntözősök, hogy télen a belső tápegység melegen tartsa a vezérlőt. Sok kültéri vezérlő kijelzője tartósan elviseli a fagyot, míg az akár külsőre ugyanolyan beltéri vezérlő kijelzője nem.

Hova szereljük?

Kültéri vezérlőt mindenképen kültérre, beltérit fagymentes beltéri helységbe. Lehetőleg szemmagasságba szereljük a vezérlőt, elektromos gócpontoktól mentes helyre.

Hová ne szereljük ?

Pára
Sem a kültéri, sem a beltéri vezérlőt ne szereljük, mindig nedves-párás környezetbe, nagyon párás medence vagy szökőkút gépészetébe, kút és szivattyú aknába, kút kéve belső oldalára.

Magasság
Főleg a kültéri vezérlőket ne szereljük túl alacsonyra, meglepő de sok vezérlőt láttunk 30-80 cm magasságba szerelve, akár szórófejek útjában is. A felcsapódó esővíz, és a könnyebben felmászó, rovarok miatt nincs jó helyen. 2-3 év alatt tönkre mehet egy túl alacsonyra szerelt vezérlő.

Elektromosság
Ne szereljük kapcsolószekrény, villanyóra mellé, villanyóra szekrénybe. – Visszatérő kedvenc a kültéri villanyóra szekrénybe szerelt beltéri vezérlő. Néhány vezérlőegység hajlamos összezavarodni elektromos vezetékek, elektromos gócpontok közelében. Ez fokozottan igaz az öntöző szivattyú vezérlésére is, a lehető legtávolabb legyen a villanyórától vagy kábel kötegektől.

Kényelmetlen és balesetveszélyes helyek
Ami minket illet jó pár púp nőtt már a fejünkön és párszor a hátunkat is bevertük rossz helyre épített vezérlők miatt, lépcső és terasz alatt sajnos nagyon kényelmetlen és baleset veszélyes a vezérlők használata. Sajnos ráadásul az ilyen helyre szerelt vezérlők szinte kivétel nélkül beltériek voltak.

Megengedett, de nem célszerű 
A vezérlőt olyan helyre sem célszerű szerelni ahol manuálisan elindítva a szórófejek sugarába kell állnunk.
Ez egyébként igaz a manuális öntözőrendszerek szeleposztó berendezésére is.
Vannak helyek amelyek nem tesznek kárt a vezérlőben, de megközelítésük kényelmetlen. Egyszer programoztunk vezérlőt 5 méter mély aknában, de a medence gépészet vagy a padlás sem egy praktikus elhelyezési mód.
Különféle pakolási célokra használt tároló helységekbe sem érdemes vezérlőt szerelni.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post A vezérlő helye appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.