A nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) egy évelő fűfaj, amely Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. Magyarországon is gyakori, és számos házikertben megtalálható.

A nádképű csenkesz egy erős, sűrű fű, amely jól tűri a hideget, a meleget és a szárazságot. Ezért is népszerű választás házikertekbe, ahol gyakran változóak az időjárási körülmények.

A nádképű csenkesz számos előnnyel rendelkezik, amelyek miatt érdemes kertbe ültetni. Ezek közé tartoznak:

• Erős és tartós: A nádképű csenkesz jól bírja a koptatást, ezért ideális választás olyan területekre, ahol gyakran járnak vagy játszanak rajta.
• Jól tűri a hideget: A nádképű csenkesz fagyálló, ezért nem kell aggódni, hogy télen elpusztul.
• Jól tűri a meleget: A nádképű csenkesz meleg éghajlaton is jól érzi magát, és nem kell gyakran öntözni.
• Szárazságtűrő: A nádképű csenkesz jól bírja a szárazságot, ezért nem kell gyakran öntözni.
• Sűrű és dús: A nádképű csenkesz sűrű és dús gyepet képez, amely jól elnyomja a gyomokat.

A nádképű csenkesz telepítése egyszerű. Ültetés előtt jól meg kell lazítani a talajt, majd a fűmagot egyenletesen el kell teríteni. A fűmagot követően a talajt be kell simítani, és bőségesen meg kell öntözni.

A nádképű csenkesz gondozása egyszerű. A füvet rendszeresen kell nyírni, hogy ne nőjön túl magasra. A nyírást általában 10-14 naponta kell elvégezni. A fűt ősszel is érdemes visszavágni, hogy a téli időszakra megfelelően felkészüljön.

A nádképű csenkesz egy kiváló választás házikertekbe. Erős, tartós és igénytelen fű, amely jól bírja a változó időjárási körülményeket.

The post A nádképű csenkesz appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Néhány példa a térplasztikára

1. Terep és topográfia: Az alapvető kerttér topográfiáját kihasználva alkothatunk magasabb és
   alacsonyabb területeket, dombokat, lejtőket, teraszokat stb. A magasabb pontokról
   lenyűgöző kilátások nyílhatnak, míg a mélyebbek intimitást és menedéket teremthetnek.
2. Formák és textúrák: A növények, sziklák, szobrok és más elemek formája és textúrája
   segíthet létrehozni izgalmas és változatos látványt. A kemény és lágy felületek, a kerek és
   szögletes formák kontrasztja érdekes vizuális hatásokat hozhat létre.
3. Útvonalak és vezetővonalak: Gondoljon útvonalakra, ösvényekre és vezetővonalakra,
   amelyek irányítják a látogatókat a kertben. Ezek a vonalak lehetnek kanyargósak vagy
   egyenesek, és segíthetnek irányítani a tekintetet és a mozgást a kertben.
4. Víz és szobrok: Víz elemek, mint tavak, patakok vagy szökőkutak, valamint szobrok vagy
   díszítőelemek hozzáadhatnak érdekességet és fókuszt a térplasztikához.
5. Növények és növényi tervezés: A növények kiválasztása és elrendezése kritikus szerepet
   játszik a térplasztika kialakításában. Használhat különféle magasságú és színű növényeket a
   tér rétegzéséhez és mélységének létrehozásához.
6. Szín és kontraszt: A színhasználat és a kontraszt segít kiemelni különböző területeket és
   elemeket a kertben. A meleg és hideg színkontrasztok, valamint a világos és sötét árnyalatok
   segíthetnek vizuális érdeklődést kelteni.
7. Fény és árnyék: A napszakok változásai és az árnyékok használata dinamikusabb környezetet
   hozhat létre a kertben.
8. Környezeti tényezők: Mindig vegye figyelembe a helyi környezeti tényezőket, például az
   éghajlatot, a talajviszonyokat és a növények igényeit a tervezés során.
   A térplasztika kialakítása egy kreatív és személyre szabott folyamat, amely az adott kert egyedi
   jellemzőire és a tervező kreativitására épül. Fontos, hogy gondosan megtervezze és átgondolja a
   tervezési elemeket, hogy létrehozzon egy harmóniát és szépséget sugárzó kertet.

Hogyan készítünk mi térplasztikát

A terület kialakítása során, amennyiben térplasztikára van igény és van felesleges altalaj a területen. Akkor a meglévő talajból szoktunk térplasztikát kialakítani megtörve a sík felületet. Ezzel tudunk spórolni az esetleges elszállítási költségen. A kert tervezése során, mindig olyan növényeket tervezünk a kertbe amelyek az adott talajtípust kedvelik, finom kiemeléssel esetleg kerti ösvények kialakításával törjük meg a tér egyhangúságát.

The post Térplasztika kialakítása. appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Nézzünk egy példát !

Tegyük fel 8 mm csapadékot szeretnénk kijuttatni az öntözőnkkel. A négyszög elrendezést már ismerjük ezért ezt fogjuk használni. A területünk pedig legyen 100 m2.

Legyen mondjuk a szórófejünk a Hunter PGP ultra típusú szórófeje 10 métert kell öntöznünk, a táblázat szerint optimális nyomáson ehhez  a 2-es fúvóka lesz jó. Egyetlen darab ebből 7,2 litert fogyaszt percenként, nekünk 4 szórófejünk van az 28,8 liter, ebből kéne a 800 litert összehoznunk és ez kb 27 percig fog tartani.
Rögtön adódik is egy furcsa probléma a szórófejhez 9 mm csapadékintenzitást írtak négyszögkötésben, hát ez nem igazán akar kijönni. A rotoros szórófejeknél bizony nem igazán érdemes a csapadékintenzitási értéket nézni.

Ez idáig egyszerű.

Nézzük meg ezt egy nagyobb területen több szórófejjel, marad a szórási távolság és marad a kánikulai meleg és 8 mm és továbbra is a Hunter PGP  ultra 2-es fúvókával.

Ezúttal is feliratoztam, hogy az egyes szórófejekből mennyi víz jut az általuk öntözőt területekre. Itt bizony valami nagyon nem stimmel. 27 perc alatt most az előzővel megegyező területre is csak 4,5 mm jutott, pedig ugyanott vannak a szórófejek, ugyanaz a fúvóka. Mi változott ? A fúvókák most is 200 liter vizet juttatnak ki, azonban azt annyi ilyen négyzetbe elosztva amennyibe öntöznek. A fél kör 100 liter a teljes kör 50 liter negyed körönként a szórófejnek.
A rajzon eltérő színnel jelöltem az eltérő vízkijuttatást és feliratoztam az adott területre jutó vízmennyiséget. A probléma az, hogy az első ábrából indulunk ki abban hihetünk, hogy 8 mm csapadékot juttatunk ki a területre.

Egy nagyon rossz megoldás.

Ilyenkor szokott az történni, hogy megjelenik főleg a két középső szórófej környékén a száradó folt kánikulában és a komplett területnek öntözési idejét megnövelik. Tehát mondjuk megnégyszerezem azt az egy egység területre jutó 50 litert és az egy egységterületre jutó 200 litert is. Így ahová eddig elegendő víz jutott négyszer annyi fog. Ha önnek nyáron melegben nagyon sokat megy az öntözője és még is szárad középen miközben a sarkokban tocsog, annak ez az oka.
Ezért van az ha az öntözőnk esetleg nagyon sokat fogyaszt ám a gyepünk még sem elég szép.

Egy jobb megoldás

A probléma egyik lehetséges megoldása az, hogy az eltérő szögeket illetve területeket öntöző fejeket külön zónára helyezzük.

Egy másik megoldás

Lényegében arról van szó, hogy a fúvókák kikutatását kompenzáljuk. Ha 7,2 litert juttat ki a 90 fokos, akkor 14,4 körül kellene a 180 fokosnak és 28,8 liter körül a 180 fokosnak. Ezek a példában nagyjából a 4-es és a 6-os fúvókák lesznek.
Csak hogy ezzel a megoldással mindjárt lesz két problémánk. Az egyik az, hogy nem növelhetjük a végtelenségig a zónánk fogyasztását. Mert itt arról van szó, hogy egyes fúvókák vízkijuttatását duplázni négyszerezni kéne.
Ez egy meglévő rendszernél, amely optimális nyomáson működik az adott vízfogyasztással nem működik.
A másik probléma, hogy mi 10 métert szeretnénk öntözni  A négyes fúvóka 12 a hatos fúvóka pedig 13 méterre szór. Nos bizonyos hatáig erre való a sugártörő csavar a szórófejeken. Csak hogy ez általában 20%-os szórási távolság csökkentést tesz lehetővé ráadásul lerontja a szórásképet.

Meglévő rendszereknél egy lehetséges trükk

Az ritka hogy ennyi rotoros szórófej legyen egyetlen zónán, sokszor általában soronként osztják el. Soronként a szórófejek eltérése már csak kétszeres. Meg lehet próbálkozni ilyenkor azzal, hogy a sarki szórófejekbe eggyel kisebb fúvóka kerül, ha nem csökkenti drasztikusan a szórási távolságot, ahhoz képest méretezzük a dupla vízkijuttatást és ezekhez állítjuk be az adott zóna vagy sor öntözési idejét.  Így a nagyobb szöget öntöző fúvókát nem kell annyira visszafojtani.

Egy Harmadik megoldás

A harmadik megoldást úgy hívják, hogy MPR fúvóka rotoros fejekbe. Ez sajnos nem létezik minden szórófej típushoz a Rain Bird 5000+ típusú rotoros fejekhez azonban igen. Itt a külön szórási szögekhez, külön vízkijuttatású fúvókák vannak.

Mire érdemes még a rotoros szórófejeknél figyelnünk ?

Amit érdemes megjegyeznünk, hogy bár vannak átfedések a kis és közepes teljesítményű rotoros fejek között, ami a szórási távolságot illeti, ezek nem működtethetők egy zónán mert eltérő a csapadék intenzitásuk.
Hibrid öntözőrendszereknél arra is érdemes figyelni, hogy hiába ugyan az a technológia az eltérő márkájú szórófejek vízkijuttatása nagyon eltérő lehet.
Érdemes figyelni arra, is, hogy bár mi most táblázatos értékeket használtunk, egyáltalán nem biztos az, hogy az adott szórófej a táblázatos értéknek megfelelő távolságra szór.
Én például 10 méteres távolságra a Rain Bird 3-as fúvókáját szoktam alapul venni (külön zónákra tervezem az eltérő öntözési szögeket) A táblázatban ez a fúvóka több mint 11 métert szór. Érdemes ezért rotoros szórófejeknél a 10-20%-al nagyobb szórási szögű fúvóka vízfogyasztását alapul venni.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásaink. 

További cikkeket a tervezési finomságok sorozatból itt talál

The post Rotoros zónák appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Miért van szükségünk talajtakaróra ?

Ma már a növényágyásokat legtöbbször automata öntözőrendszer öntözi, amely szinte a kertépítés részévé vált. Azonban a növényeket öntöző csepegtetőcső, praktikusnak praktikus ugyan , azonban semmi esetre sem szép egy természetes környezetben a csepegtetőcső. A talajtakaró tehát egyrészről eltakarja a csepegtető csövet, valamelyest gátolja a gyomosodást és csökkenti a párolgást, amivel egyben csökkenti az öntözési költségeket.
A talajtakaróra természetesen rá lehet lépni, nem lesz saras a lábunk, nem szál a por,

Mikor melyik tálátakaró anyagot válasszuk ?

Egy tó környékén például, ahol amúgy is megjelenik a kavics és a kövek, adja magát a kavics mint talajtakaró.

A kavics előnye az hogy számtalan formában, méretben és színben kapható. Felhasználása pedig nem korlátozódik a tó körüli talaj takarására.

A kavicsnak azonban van egy hátránya, nehezen takarítható. Egy fehér gyöngykavics például lehet hogy szép, azonban például tuják köré, fenyő köré nem ajánljuk, egy-egy sövény nyírás után, egy fél napos program is lehet rendbe tenni a kavicsot. Kihúzni nem igazán lehet belőle a lombszívó beszippantja. Kerti munkák esetén amennyire lehet érdemes a kavicsot letakarni, nem kis bosszúságtól kíméljük meg magunkat.

Fenyőkérget viszont nem érdemes tavak mellé választani, mert a tóba kerülő fenyőkéreg a tóban bomlani kezd.

Természetesen a kettő együtt is alkalmazhatjuk.

A fenyőkéreg jobban akadályozza a gyomosodást, szintén különböző méretben és típusban kapható. A kavicsnál lényegesebben könnyebben karbantartható.
Azonban a kaviccsal ellentében a fenyőkéreg szerves anyag ezért bomlik és emiatt néha pótolni kell.

Kertépítéssel kapcsolatos szolgáltatásainkat itt találja    További cikkeket a kerti praktikák sorozatunkból itt találhat 

The post Talajtakaró, mikor milyet ? appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

A kerti szegély és a tartósság

Az alábbi kép kétféle megoldást is alkalmaz.

A lenti füves rész esetén egy kerti sziklából kirakott szegély látható. A fenti részen a fából készült kerti szegély, amit szerintem velünk együtt még néhány kertépítő nem igazán szeret.
Ennek pedig többek között az az oka, hogy nem igazán tartós. A fa gyakorlatilag nagyon hamar elkorhad a föld alatt.
A kerti szegélyek praktikusságának azonban van egy másik feltétele is, mégpedig az, hogy könnyen kezelhetővé tegyék a kertet. Ez pedig a sziklából épített szegélyre nem annyira igaz, bár a képen bemutatott esetben jól elhatárolta a kúszó növényeket a gyepfelülettől. Az ilyen esetekben praktikus tud lenni egy a fentihez hasonló emelt jellegű kerti szegély.

A síkban rakott kerti szegély.

Sokféle ötletes szegélyt láttam már, a kedvence, talán az ahol kerékpár kerekekből volt kirakva a szegély, ezek ötletes megoldások, azonban a kert fenntartását nagyagyon megnehezítik. A síkban rakott szegélyekben az a legnagyszerűbb, hogy egyszerűen végig lehet tolni rajtuk a fűnyíró kerekét és ezzel egészen a széléig fűnyíróval lehet vágni a füvet még íves kertek esetén is.

A házhoz és a kerthez illő szegély

A szegély lehet akár betonba is rakni például rusztikus stílusban ahogy a fenti képen látszik.  Vagy akár maga a burkolat szegélyköve lehet a gyepszegély is egyben.

A legtöbb esetben szárazon szoktuk rakni a szegélyt, a lenti képen a szegély egyben a kavics réteg elválasztója és támasztéka is-

Sziklakert vagy magasított szegély elé rakva megoldódik a fűnyírási probléma, ugyanakkor az esetleges kúszó növényeket is távol tartja a gyepfelülettől.

Bontott tégla helyett a a téglát utánzó betonszegélykövek alkalmazását javasoljuk,  ezek árban hasonlóak a bontott téglához azonban annál jóval tartósabbak.
A bontott tégla szegélyekből néha 1-1 darab elfagy és cserére szorul.

Milyen anyagból legyen a szintben rakott szegély ?

A bontott téglán és téglakövön kívül szóba jöhetnek még műanyag szegélyek modern iroda épületeknél gyakori a fém szegély.
A vékony műanyag szegélyekkel az a probléma hogy ezeken nem tudjuk a fűnyíró kerekét végig tolni.
Különböző burkoló kövek jöhetnek még szóba, amik a hát és a kert jellegéhez jól passzolnak.

Elérhetőségeinket itt találja     Referencia képeinket itt találja     Kertépítéssel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt olvashat

The post A gyep és a növénysávok elválasztása appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Az általunk telepített öntözőrendszerek márkája

Az öntözőrendszereink, minden esetben az adott kerthez egyedileg tervezett berendezések. Öntözőinkhez általában Hunter vezérlőket, Hunter spray fejeket  Rain Bird mágnesszelepeket és Rain Bird rotoros fejeket használunk.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy külön kezeljük, az öntöző alkatrészeket gyártó esetleg forgalmazó cégeket  és a telepítő cégeket. A neves gyártó cégeknek vannak ajánlásaik és tervezési segédleteik, amelyekben le van írva hogy ezeket az alkatrészeket, hogyan lehet felhasználni öntözőrendszerek telepítéséhez. A Hunter angol nyelvű tervezési segédlete ittt található  A Rain Bird angol nyelvű telepítési segédleteit pedig  itt találja

Automata öntözőrendszereinkben az öntözést a Hunter vagy a RAin Bird cégek alkatrészei végzik, ezért amikor valaki megkérdezi, hogy melyik cég termékeit telepítjük rendszerint azt mondjuk, hogy  az általunk telepített öntözők Hunter – Rain Bird Hibrid öntözőrendszerek. Azonban ez így nem teljesen pontos mert az öntözőrendszer csőhálózata rendszerint hazai gyártású KPE csövekből áll ezeket a Wörsas kft által gyártott hegeszthető idomokkal építjük csőhálózattá.

Az öntözőrendszereinket megtápláló szivattyúkat, az adott kúthoz méretezzük. Mindig olyan gyártó termékét választva, amelyik gyártó terméke az adott feladatra a lehető legoptimálisabb és a lehető legjobb ár/érték arányt nyújtja.
Ásott kutakba például ásott kutakba való szivattyúkat telepítünk és ez már önmagában behatárolja azt, hogy mely gyártók közül választunk.
A mi öntözőink tehát egyedileg tervezett és minőségi alkatrészekből álló rendszerek, amelyeknek az a célja, hogy a kert könnyebben és megbízhatóan fenntartó legyen.

Az általunk felhasznált technológiák

A Szerelés módja

A csőhálózat és a zónákat szétosztó berendezés (szeleposztó) kpe csőhegesztéssel készül. A csőhálózat nem tartalmaz mozgó, mechanikai alkatrészeket így minimalizálva a csőtörések, vízelfolyások lehetőségét.
A fenti okokból az öntözőrendszer csőhálózatára 5 év garanciát adunk. A hőtágulás során, a cső különböző mozgásai során nem kell attól tartani, hogy a kötő idomok kilazulnak.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az általunk nem használt, azonban széles körben használt kötő idomok jelentős része, megbízható és biztonságos. Nagyon jó minőségű kötő idomok léteznek. Mi a hegesztési technológiát preferáljuk, így amikor az a kérdés, hogy mit teszünk, azért, hogy a csőtórésék kockázatát minimalizáljuk, akkor a válaszunk az, hogy például az általunk használt kötő idomoknál a a teljes élettartam alatti meghibásodás aránya 0,5% alatt van.Azonban sok cég más típusú kötő elemekre esküszik, a lehető legjobb minőségű és legjobb ár/érték arányú alkatrészeket használja és ugyanúgy mindent megtesz azért, hogy az öntözőrendszer hosszú távon biztonságosan üzemeljen. A hegesztés egy nagyon jó technológia, mert például, ott ahol más típusú kötő elem nem fér el, a hegesztés sok esetben megvalósítható, több irányba tudunk kis helyen elágazni.

 A hegesztett szeleposztó

A szeleposztó berendezést is hegesztjük. Ilyenkor a csövekkel egy irányból futunk be, ezzel megakadályozzuk a csövek keresztirányú feszülését, bár a hegesztett osztó az ilyen jellegű feszültségeket a hollandis szelepidomokhoz képest jól viseli.

Vannak hátrányai a csőhegesztésnek ?

Mint ahogy minden műszaki megoldásnak ennek is vannak hátrányai. A lineáris szelep elhelyezés hátránya, hogy egy szelepdobozba valamennyivel kevesebb szelep fér, illetve hogy ezek a kötések alapesetben nem bonthatóak. A csövek bármerről is jönnek a szelepek felé kell kanyarodniuk, ezzel valamivel több csövet használunk.
A szelepeket alapesetben nem hollandi rögzíti, emiatt a szelepek cseréje szelepdobozból nehézkesebb. A fenti képen láthattak egy Hawle idomos beltéri osztót, ez egy nagyon biztonságos kötési mód, azonban nem bontható. Itt felmerül  a kérdés : Mi értelme olyan anyagokat használni ami nehezen bonthatóak ? A válasz az, hogy a képen látható szelepek már 15 éve gond nélkül működnek ezeknek a Rain Bird DV 100 típusú szelepeknek a meghibásodási aránya nagyon alacsony.  Egyszerűen tisztíthatóak  és megbízhatóan üzemelnek. Miért írunk egy általunk megbízhatónak tartott és kedvelt eljárás hátrányairól ? Azért, hogy ön amikor öntözőst és ezzel talán technológiát is választ tudjon róla, hogy az általunk használt megoldásoknak is leehetnek olyan hátrányai ami az ön számára fontosak.

Kábelezés

Az öntözőrendszer vezérléséhez szabványos öntözőkábeleket használunk, szabványos vízmentes csatlakozással.

Tömítő anyagok

Speciális tömítő anyagokat használunk. (Menettömítő zsinórt és/ vagy szilikon szalagot)

Árkok

Az árkokat általában kézzel ássuk, a szokásos árokmélység 35-40 cm. Ezért csöveink felett jó eséllyel lehet biztonsággal ültetni, gyep szellőztetni, kerti munkát végezni.
Természetesen gépi ásást is tudunk alkalmazni, a kézi ásást a növények fák gyökérzete miatt preferáljuk, illetve néhány helyen magasan mennek a PVC  csövek, kapu telefon vezetékek, elektromos kábelek, ezeken a helyeken jobban  preferáljuk a kézi ásást, mert jobban tudunk figyelni arra amit nem szeretnénk megsérteni a földben.

Az alkatrészek kiválasztásának szempontja

A telepített rendszerek/alkatrészek életútját folyamatosan figyeljük. Úgy gondoljuk, hogy az automata öntözőrendszer a kert része. Ezért a célunk az, hogy ezek az eszközök a garanciális időn túl is megbízhatóan üzemeljenek. Ennek érdekében úgynevezett garanciális mérőszámot vezettünk be, a neve ellenére a garancián kívüli időszakot is figyeljük. Az új eszközöket, alkatrészeket és újdonságokat nem vezetjük be azonnal, hanem megvárjuk megbízható öntözős és forgalmazó partnereink visszajelzéseit. Elsődleges szempontunk a biztonság és a tartósság! Egy öntöző eszköz hiába öntöz kiváló minőségben, ha meghibásodása miatt a kertben ásni kell. Azonban egy eszköz hiába tartós és megbízható, ha nem öntöz egyenletesen. Ennek  a szempontrendszernek az az előnye, hogy igyekszünk mindig megbízható alkatrészekkel dolgozni. A hátránya pedig az, hogy az újdonságokat, fejlesztéseket csak idővel, mások visszajelzése után, tudjuk kipróbálni.

Tervezés, tervezés szempontjai

Az öntözőrendszer feladata, hogy kertünket a megfelelő időpontban, egyenletesen megöntözze, pontosan annyi vízzel amennyit kertünk igényel. Elvárható, hogy az öntöző csak ott és úgy öntözzön ahol és ahogy szükséges. A fentiek miatt minden egyes öntözőrendszer egyedi, hiszen az adott kerthez készül.

Az öntözőfejek elhelyezésének szempontjai

Ha megnéz egy öntözőrendszer tervezési segédletet, akkor jól definiált öntözési szabályokat fog találni- Jól definiált szórófej elhelyezéseket fog találni, köztük például a négyszögkötést vagy négyszög elrendezést.
A négyszögkötés sajnos önmagában nem mindig elegendő. A lenti ábrán például kétféle öntözést lát. Rajzon mindkettő ugyanúgy néz ki, a szórófejek ugyan ott vannak, ugyanúgy szórnak, fejtől fejig van minden, még is azt állítjuk, hogy a felsőn az öntöző nem egyenletes az alsó ábrán az öntöző egyenletesen öntöz.

Igazából a terület egységre kikutatott vízmennyiség számít, rotoros fejek lévén, a két középső szórófejbe dupla akkora vízkijuttatású fúvóka szükséges. Szórófejeink elrendezése és fúvókázása valójában vízkijuttatás alapján történik.

Az egyenletesség alapú, szabály-behelyettesítés tervezési stílus.

Ha ön megpróbálta már megtervezni a saját öntözőrendszerét az öntözéstechnikai szabályokat követve. Akkor valószínűleg találkozott már azzal a problémával, hogy valahogy nem jött ki jól, az ön kertje nem is hasonlít a tervezési segédletben lerajzolt kocka kertekre. A szabályok valahogy kizárták egymást. Ezt a problémát az okozza, hogy szabályos és arányos alakzatokkal próbálunk lefedni egy többnyire szabálytalan és aránytalan alakzatot.Ez a tervezési stílus arról szól, hogy ahhoz ragaszkodunk amit a szabályok garantálni igyekeznek. Ez gy külön cikksorozat témája  lesz.  Nem arról van szó, hogy szabályt hagyunk el ! Hanem arra koncentrálunk amit a szabály garantál.
Például, mindig a sarokból kéne kezdenünk a tervezést a lehető legnagyobb sugárral, ha ön ezt megpróbálta a szabálytalan formájú és nem arányos kertjével akkor tapasztalta, hogy, matematikailag nem jön ki. Az előző ábra direkt arányos  a felette levő rajz például egy létező szabálytalan formájú kert, aminek egyébként nagyon sok sarka van. , a lenti terv türkje például az hogy a szabálytalan területet osztottuk fel a lehető legkevesebb arányos területre úgy hogy legyen egy lehető legnagyobb arányos területünk. Tehát virtuális területeket hoztunk létre, ezen virtuális területek sarka és a meglévő sarkok között kezdtük a tervezést és így a sarokból kezdett tervezés szabálya már garantálta azt amiért létrejött.

A zónák felosztásának szempontjai.

A technológiai és technikai felosztás

A legtöbben tudják azt, hogy  öntöző zónákra azért van szükség, mert a hálózati víz vagy a kút és az ahhoz méretezett szivattyú egy bizonyos teljesítménnyel rendelkezik, illetve az a eltérő technológiájú öntöző eszközök nem működtethetők egy zónán, például a csepegtető cső, a spray szórófej a közepes és a kis hatótávolságú rotoros szórófej is mind, mind eltérő zónán kel legyen.
Ez a technikai és technológiai felosztás- A vízforrás adatai és a szórófejek technológiája szerint.  Azonban még két szempont rendszert alkalmazunk.

A funkcionális felosztás

Képzelje el, azt, hogy vízköves vagy vasas a kút vize, az autójával csak a kertben tud megállni. Az öntözésre alkalmas időpontokban a gyep felet lesz az autója, ami alatt a fű nem kap vizet, az autó pedig kap a vasas vagy a vízköves vízből. Ha ez a gyephézagos kocsibeálló egy zónán van a nagyobb füves területtel, csak mert a víz elbírja és a technológiai is ugyanaz. Akkor vagy az autóját öntözi vagy egy nagyobb gyepfelületet öntöz akkor ha már nem áll bent az autó. Ami viszont nem az öntözésre ideális időpont.
Az ilyen jellegű problémákat a funkcionális felosztással lehet kiküszöbölni, az eltérő öntözési időpont így csak a gyephézagos kocsibeállót érinti vagy a játszóteret vagy bármi mást.

A területi, területi adottságai valamint a csapadékintenzitás alapú elosztás.

Hiába bírná el a vízforrásunk, hiába ugyanaz a technológia és hiába ugyan az a funkció ha az árnyékos terület annyi vizet kapna mint a napos, egyszerűen folyton tócsa állna ott. Mert a két területnek eltérő a párolgási vesztesége.
Az ilyen és hasonló problémák megoldása a terület adottságai és a csapadék intenzitás alapú elosztás.

Az öntözőrendszerek tervezéséről szóló cikksorozatunkat itt találja.

Költségvetéseink tartalma

Tervezés nélkül sajnos nem tudunk árakkal szolgálni, az öntözőrendszer valódi árához azonban hozzá tartozik annak üzemeltetési költsége, azaz a víz is. Ezeket az adatokat minden műszaki berendezés esetében megismerhetjük már a vásárlás előtt. Ezért a mi költségvetéseinkben is szerepel, csak úgy mint az egyes öntözendő területek vízfogyasztása és a teljes rendszer becsült éves vízfogyasztása is (száraz időjárás esetén) Az automata öntözőrendszer költségvetése mellé tehát komplett műszaki dokumentációt adunk. A műszaki dokumentáció az ön öntözőjéhez készül, ezért megrendelés előtt az öntözőrendszer összes fontos adatát megismerheti. A tervezés az általunk építendő öntözőrendszerekhez ingyenes, de a műszaki dokumentáció az öntözőrajznak csak egyes részeit tartalmazza. A költségvetés mellé természetesen tételes árajánlatot adunk.

Telepítési idő

Az általunk használt technológiák például a kézi ásás és a hegesztés miatt telepítési időnk eltérhet az átlagtól 4-7 nap közé tehető egy átlagos kertben.

Garanciák

Bizonyos termékek/alkatrészek esetén emelt szintű garanciáink vannak. Ezért a pontos garanciális leírást az ajánlatokhoz csatoltan adjuk. A telepítésre 2 év garanciát adunk. Ez alól kivétel a csőhálózat, beleértve a csöveket is, melyekre 5 év garanciát adunk. Az alkatrészekre szintén 2 év garanciát adunk, egyes eszközöknél ez azonban 5 év is lehet. Mi az öntözés minőségére is garanciát vállalunk, ezt szóráskép garanciának hívjuk, ennek időtartama 1 év. Telepítés után néhány hétig finom hangoljuk a rendszert, figyeljük a növényzet, gyep alakulását és a kezdeti kertindítási időszakról is díjtalanul állítjuk át az öntözőrendszert. Tehát a kert „reakcióját” vesszük alapul és ahhoz állítjuk az öntözőrendszert. Garanciáinkról többet tudhat meg ha árajánlatot kér tőlünk.

Szolgáltatások

Az öntözőrendszer egy műszaki berendezés, míg kertünk egy élő rendszer. Vannak ígéretes fejlesztések, ennek ellenére az öntözőrendszerek tudása még nem közelíti meg egy jól képzett öntözős-kertész szakember tudását. Szakembereink ingyenesen nyújtanak segítséget az általunk telepített öntözőrendszerekhez, kertekhez. Természetesen az öntözőberendezések télisítését és beindítását ugyanúgy vállaljuk, mint az öntözőrendszerek időszakos átállításait,nyaralás előtti felülvizsgálatát. Mivel szolgáltatásaink garanciálisak, ezért a nem általunk épített rendszerekhez csak a rendszer felülvizsgálata és megfelelősége után tudjuk vállalni ezeket a szolgáltatásokat. Hiszen garanciát csak a saját munkánkra tudunk vállalni.

Elérhetőségeinket itt találja

Kertépítéssí szolgáltatásainkról itt olvashat

The post Öntözőrendszerekkel kapcsolatos technológiáink appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

A sziklák

Egy kerti tónál és egy sziklakertnél egyaránt fontos tényező, hogy olyan sziklát, köveket használjunk melyek fagyállóak. A kertépítés alkalmával ha bárhol sziklát használunk erre fontos odafigyelni.
Mi a legtöbb esetben Budakalászi mészkövet használunk, mert ez fagyálló, tartós és szép is. Amikor az adottságok megfelelőek a sziklakertet a tó folytatásaként, részeként is szoktuk építeni. Természetesen a kerti tó és a sziklakert nem minden esetben párosítható. A sziklakert néha támfalként is funkcionál, vagy bármilyen más funkciót tölt be, például szinteket hozunk össze vele. Sok esetben pedig egyszerűen csak oda illik, passzol a környezethez vagy a házhoz. A szikláknak természetesen nem feltétlenül muszáj mészkőnek, fehérnek vagy szürkének lenniük.

A talaj

A sziklakert alapjának tökéletesen megfelel a kertben található altalaj,ha van elegendő. Ha kerti tó is épül, akkor rendelkezésünkre áll az abból kitermelt föld. Így töltő földet, sem hozatni, sem elvitetni nem szükséges. Termőföld réteggel utólag szoktuk feltölteni a sziklakertet amennyiben az szükséges.

A sziklakertbe ültetendő növények

Növényzetnek általában szárazságot jól tűrő sziklakerti növényeket szoktunk alkalmazni, bár minden esetben javasoljuk mikrószórós öntözőrendszer kiépítését.
Ültetésnél arra érdemes figyelni, hogy a növények növekednek, sziklakertünk 1-2 év alatt teljesen megtud változni, így nővénytelepítésnél fokozottan ügyelni kell a növények leendő méretére.

Kerti tó

Kerti tavat sokféle technológiával lehet építeni a következő leírás az általunk alkalmazott technikát mutatja be.

A tómeder kiásása

Kerti tavaink legtöbbször vese alakúak, a tómedret nem mindig lehet géppel kiásni, illetve a legtöbb esetben kézzel kell befejezni, finomítani az árkot.
Ezt mi általában úgy csináljuk, hogy a megrendelőkkel együtt kimérjük, kijelöljük a tó körvonalát. A legtöbb esetben kikarózzuk és zsineg használatával jelöljük ki a tófelszínt, illetve a mocsárzónákat is. A tavat ugyanis minden esetben körbe szegélyezzük és később a zsineggel jelöljük ki a szegély szintjét is.
Ásásnál ügyelni szoktunk arra, hogy ha van meglévő jó minőségű termőföld réteg, azt lehetőleg külön depózzuk, nem keverjük az altalajjal össze.
A kiásott altalajt is már egy jó előre elkészített helyre helyezzük. Feltölthetünk vele szintkülönbségeket, használhatjuk sziklakert alapjának, vagy létrehozhatunk belőle földből készül térplasztikát. Ezeknek az eljárásoknak az a lényege, hogy ha lehet használjuk a kitermelt talajt ráadásul praktikus módon és ne keljen költségesen elszállítani és kidobni.

Tófólia, fólia védelem.

A kiásott medret alaposan átvizsgáljuk, eltávolítunk minden olyan tárgyat kavicsot, törmeléket, üvegszilánkot, bármit ami csak egy altalajban sajnos előfordulhat és ami kilukaszthatja a fóliát.
Ha szükséges ki is söprőjük a tómedret.
A tómedret érdemes gotextíliával beburkolni, ahogyan a már lefektetett fóliát is.

A tófólia méretének kiszámítása

Sokan szeretnék házilag elkészíteni a tavukat, így biztosan sok embert érdekel, hogyan lehet kiszámítani a tófólia méretét. Természetesen többféle számítás is létezik, ám a legbiztosabb mód, ha mérőszalaggal, keresztbe és hosszába több helyen is lefektetünk egy mérőszalagot a mederbe és a két legnagyobb értéket vesszük alapnak. Ügyelve arra hogy elegendő mennyiségű fóliát ráhagyjunk.
Egy lehetséges számítási képlet egyébként a következő :

Fólia hossz = tó hossza + 2x tómélység + 2x50cm a szegélyre
Folia szélessége= tó szélesség + 2x tómélység +2x50cm a szegélyre

Az általunk épített tavak medre például több szintű, mindig van egy mélyebb pont, ahol a halak áttelelhetnek és a szivattyúkat is itt szoktuk elhelyezni. Így mindenképpen érdemes a számításokat mérésekkel is ellenőrizni.
A tófóliára mindenképpen érdemes ráhagyni.

Tószegély

Cégünk minden estben használ tószegélyt, vagy műanyag tószegély használatával, vagy szegélykőből betonozással készítjük azt el. A szegélyünk felső széle alatt lesz a vízszint, és egy arra alkalmas helyen létrehozunk egy alacsonyabb pontot a szegélyen, amelynek a teteje kevéssel van a vízszint felett. Ez lesz a tó túlfolyó része.

PVC vagy gumifólia ?

A választást érdemes megfontolni az egyik ugyanis olcsóbb mint a másik legalábbis elvben, az olcsóbb fólia a PVC fólia. A PVC ugyanolyan jól funkciónál évekig mint a gumifólia, nem ártalmas a halakra és megtartja a vizet, viszont nem csak árában, hanem egyéb tulajdonságaiban is eltér a gumifóliától.
Ha minket tisztel meg bizalmával és kerttervét, kertjét, kerti tavát mi készítjük el, akkor szinte biztos, hogy a gumifóliát fogjuk önnek tanácsolni.
Ha ön úgy dönt, hogy ön építi fel a saját kert tavát vagy más kiváló kertépítő csapatot választ, egy merőben más tóépítési technológiával. Semmiképpen ne válasszon PVC tófóliát, ha a fólia nem lesz teljesen eltakarva. A PVC fóliát ugyanis nem szabad hosszabb ideig UW sugárzásnak kitenni.
A PVC fólia akár 25 évet is kibírhat ha nem éri UW sugárzás. Így a PVC fólia költség hatékony lehet abban az esetben, ha azt teljesen be tudjuk takarni és megelégszünk a fólia kisebb élettartamával.
A Gumi fólia jóval tartósabb az abból épített tó akár egy életen át az örömére lehet, jobban tűri a hideget, nem töredezik és jóval rugalmasabb és ellenállóbb a mechanikai sérülésekkel szemben is.

A fólia elhelyezése

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a tófólia mederbe helyezése nem 1-2 emberes feladat a fóliát ugyanis lebegtetve és nem húzva kell a mederben elhelyezni. A tófóliát általában összehajtva lehet beszerezni. Elsőre nem gondolnánk, hogy a fólia autóból való kiemeléséhez néha 2-4 ember szükséges. Ha ön úgy dönt, hogy kerti tavát ön építi mindenképpen hívjon segítséget a fólia fektetéséhez. 10×10 méret felett pedig már érdemes a fóliát a helyszínen forrasztatni, mert ekkora méretben, a szállítása, mozgatása és elhelyezése is nagyon nehéz feladat.

A félkész tó feltöltése

Miután a fóliát elhelyeztük a tavat fel szoktuk tölteni vízzel, ez két okból is hasznos. Egyrészt az esetleges anyaghibákat, szivárgásokat az elején fel tudjuk fedezni. Fontos azt tudni, hogy a legtöbb esetben nem létezik olyan szélességű fóliatekercs amilyenre nekünk szükségünk van. A kívánt méretű fóliát legtöbbször ragasztással vagy forrasztással állítják elő megrendelésre. Tehát a fólia a legtöbb esetben darabokból áll. Lehetnek tehát „gyári” hibák az összeillesztéseknél és magában a fólia anyagában is. -Annak ellenére, hogy mi még ilyen hibákkal nem találkoztunk, jobb a fóliát mindig alaposan átvizsgálni és feltöltés után megjelölni, megjegyezni a vízszintet.
Másrészről maga a víz súlya és nyomása fogja a fóliát a mederben kifeszíteni.

A fólia eltakarása

Az általunk épített tavaknál, patakoknál és csobogóknál, minden esetben eltakarjuk a fóliát. A meder oldalát javarészt sziklákból építjük fel, gyöngykavics ágy alkalmazása mellett. Néhány esetben a meder alja is sziklákból áll, más esetben valamilyen kavicsrétegből, esetleg a kettő kombinációjából.

A tavi rózsa helyének kialakítása

Ugyanígy sziklákból szoktuk kialakítani a tavirózsa helyét és sziklákkal kövekkel szoktuk eltakarni a vízgépészetet, szivattyúkat, csöveket, vezetékeket, tó feltöltő berendezéseket, szintérzékelőket és egyéb olyan alkatrészt amelynek a látványa zavaró lehet egy szép tóban.

Mi a legtöbbször mészkövet használunk, viszont nagyon sok mészkő nem alkalmas erre a célra, mert ha víz éri szétfagyhat. A budakalászi mészkővel nincs ilyen probléma, ezért mi ezt alkalmazzuk a leggyakrabban, más esetekben egyéb tömör fagyálló követ.

A munkálatok megkezdéséhez a vizet természetesen szivattyúval le kell engednünk a tóból, lehetőség szerint a vizet a növényekre vagy a ciszternába engedjük.
A fóliát teljes egészében beburkoljuk geotextiliával, és egy pontról indulva sziklákból felépítjük az oldalfalat. A nehezebb köveket pallón csúsztatjuk a tóba és arról levéve óvatosan beemeljük a helyére.
Természetesen a szivattyúkat, csöveket, kábeleket, még idejében el kell helyeznünk a tóban. A szűrőt többnyire a parton beszoktuk ásni a talajba, szintén gyöngykavicságyban és a szűrő fedelét laposabb kövekkel eltakarjuk.

A mocsárzónákba többnyire valamilyen kavics kerül, a tavirózsák helyét pedig mészkőből szoktuk kialakítani.

A sziklák közötti rések eltakarása

A sziklák közötti réseket pedig gyöngykaviccsal töltjük fel.A tavat újra feltöltjük vízzel, kezdetben a víz a köveken lévő por miatt fehér színű lesz, a kövekről lemosódó mészkőpor miatt. A növényeket természetesen addig célszerű elhelyezni, elültetni, amíg a víz el nem lepi a mocsárzónát.
A víztükrön található mészkőportól a tó óvatos túltöltésével lehet megszabadulni. A tavat egyszerűen addig töltjük, amíg a legmélyebb pontnál fogva a túlcsorduló vízfelszín magával nem viszi a mészkőpor réteget.

Ha a tavat feltöltöttük, megfelelően kialakítjuk a peremet is. A túlnyúló tófóliából levágunk ha szükséges és a tó körvonala mentén zárógátat alakítunk ki. A zárógátra a talaj szívóhatása miatt van szükség. Éppen ezen okból figyelünk rá, hogy a geotextília se lógjon ki a tóból és ne érintkezzen a talajjal. A zárógátba belehajlítjuk a fóliát, mert ez gyakorlatilag egy u alakú mélyedés a mélyedésen túl beássuk a talajba fóliát a mélyedést pedig kaviccsal töltjük fel.

Kertépítéssel kapcsolatos szolgáltatásaink leírását  itt találja.   Elérhetőségeinket itt találja

The post Sziklakertek és kerti tavak építése appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Az ecetfa nem bálványfa és nem mérgező

Kertépítőként ha megemlítjük, hogy ecetfa kerül a kertbe, sokan először arra gondolnak, hogy ebből bizony valóságos bálványfa erdő lesz a kertben. Van aki a mérgező termés miatt aggódik és hasonló képen vagyunk a cserszömörcével is. A szömörcéről sokaknak ugyanis a mérges szömörce jut eszébe.

Az ecetfa egy szömörceféle

Az ecetfának és a cserszömörcének annyi köze van a mérges szömörcéhez, hogy mindegyik szömörceféle.

Ahogyan a citrom vagy a pisztácia is az. A szömörce félék termése miatt, akkor kell aggódnunk, ha valaha volt már mérges szömörce mérgezésünk, akkor ugyanis allergiásak lehetünk a mérges szömörce hatóanyagára és az összes hasonló de nem mérgező vegyületre ami a szömörce félékben van. Igaz ez még akár a pisztáciára, de a fűszerként használt szumákra is.

Az ecetfa ugyan szumák féle, ám általában nem ez a szumák fűszer alapanyaga.

Aki egyébként allergiás a szömörcefélék terméseire, annak allergiás reakciói lehetnek akár a szumáktól, akár az ecetfa terméséből készített limonádétól is. Ha ön valaha érintkezett mérges szömörcével azaz a Poison Ivy nevű növénnyel, akkor bizony könnyen allergiás reakciót válthatnak ki az olyan szömörce félék mint a sumák, az ecetfa termése de akár a pisztácia is.

Az Ecetfa a bálványfához hasonlóan tévedésből érkezett hozzánk

A torzsás ecetfa bizony itthoni elterjedését megint csak egy tévedésnek köszönheti, igaz őt, nem a lakkszömörcével, hanem a cserző szömörcével keverték össze és a bőr gyártásba fűztek hozzá komoly reményeket, csersav tartalma azonban jóval alacsonyabb annál, hogy ipari célokra használni lehessen.

Nevét nálunk onnan kapta, hogy terméséből annak idején az indiánok, limonádé szerű italt készítettek, míg a bálványfát szaga miatt hívják tévesen ecetfának. A szumákkal azért keverik, mert termésük hasonló, még a tudományos nevük is hasonlít : A szumák Rhus Coriaria (cserző szumák)  , míg a Torzsás ecetfa Rhus Typhina. A fűszerekben tehát inkább a Rhus Coriaria használatos a Rhus Typhina és a Rhus Glabra a limonádéhoz használatos.

The post Az ecetfával kapcsolatos tévedések appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

A tévedések erdejéhez három tévedés kellett, korábbi írásunkban írtunk arról, hogy a a bálványfát végül is egy szömörce félével keverjük napjainkban. Nem volt ez másként a XVII. században sem, csak egy teljesen másik fáról volt szó.  Pierre d’Incarville aki egy Jesuita szerzetes volt és amatőr botanikus, a Royal Society kínai tudósítója szeretett volna lenni. Akkoriban az volt a terv, hogy ha a kínai császár megtérítik, akkor könnyebb lesz az egész országot megtéríteni és ezen a módon könnyebb lesz a technikailag jóval fejlettebb Kínával kereskedni.

Pierre d’Incarville-t legjobban a császári kertek érdekelték, ahová azonban nem nyert bebocsájtást, míg meg nem mutatott a kínai császárnak egy általa nevelt Mimosa Pudica-t azaz szemérmes mimózát.. Nos ez a növény amelynek levelei  érintésre összecsukódnak, ez a növény pedig lenyűgözte a császárt és bizalmába fogadta Pierre d’Incarville-t.

Az első tévedés

Így miután a császári kertekbe végül is bebocsájtást nyert, ő küldte a bálványfa magjait Angliába.  Azonban  Pierre d’Incarville is szömörcefélének hitte, mégpedig egy gazdaságilag igen értékes fának, ez pedig a lakkszömörce volt. Ezek után sokáig rosszul katalogizálták.

A második tévedés

 A tévedésnek ezek az apró pici magjai még nem lettek volna elegendőek a bálványfa elterjedéséhez. Amerikába egyébként teljesen más módon került ott az aranyláz idején kínai bányászok vitték magukkal a magokat és ők ültették. Az európai történet azonban sokkal érdekesebb, főleg, hogy hazai elterjedése is hasonló módon történt, mint a kontinensen bárhol.

Természetesen a gazdasági haszon miatt. Az internetes keresési adatokat figyelve, bizony sokan ma is kíváncsiak arra, hogy mire lehet használni a bálványfát. A valóság azonban az, hogy azon kívül, hogy talán lehet belőle gyomírószert készíteni, elvileg hasznos lehet a gyógyászatban, még tűzifának sem jó.  Ez pedig akkoriban is így volt. Itt jött képbe az egyik hatalmas tévedés, ami nem is annyira a bálványfával, hanem inkább a selyemgyártással kapcsolatos. Ami évezredekig ment a kínaiaknak, nekünk itt Európában nem annyira. A selyem tulajdonképpen úgy készült, hogy szegény talán jobb sorsra érdemes Selyem lepke hernyóját (Bombyx mori) szépen kényeztetetik és etetik, mielőtt belőle kifejlet lepke lenne selyem gubóval veszi körbe magát.

A kifejlet lepke 4-6 napig él, ezért kikelés után neki azonnal párosodnia kellene. Amit szegény pára azonban nem tudott megtenni, mert ha hagyják kikelni tönkre teszi az értékes selyemszálat, ezért a hernyó az életével fizet az értékes selyemért. Mivel a selyemszál értékesebb volt mint maga a lepke, nem igazán figyeltek a genetikai változatosságra, csak kevés számú egyedet hagytak kikelni és párosodni és ezek is rendszerint közeli rokonságban álltak egymással.

Hát hiába, Kínában több mint 4500 éves múlttal rendelkezik a selyem szövés és bizony féltett titokként őrizték, bárki az életével fizetett volna. Én azt gondoltam, hogy az ipari kémkedés modern korunk találmánya, amíg nem kerestem ehhez a cikksorozathoz anyagokat. Időszámításunk előtt 500 körül két szerzetes csempészet ki a botjában néhány selyemhernyó petét és azok így kerültek Bizáncba.

Szóval nekünk nem ment Európában ami a Kínaiaknak igen és ezért, rejtélyes betegségek sújtották a selyemhernyókat, amik amúgy is igen válogatósak voltak.

Itt jött a képbe ennek a derék lepkének egy nem válogatós „kollégája” Ailanthus Silkmoth, ő bizony beéri a bálványfa leveleivel. Persze néhányan akik selyemhernyó tenyésztéssel foglalkoztak kezdetben porul jártak, ugyanis vegyesen tenyészették az eperfán levélen élő selyemhernyót és a bálványfa levélen lakmározó társát a két fát azonban túl közel ültették egymáshoz és ezzel gyakorlatilag megmérgezték A bombix Morit, azaz a selyem lepke hernyóját. Ugyan azt tartották róla, hogy erősebb és tartósabb mint a selyem lepke selyme, de nem volt olyan a fénye és más okok miatt is inkább a gyapjúval kelhetett versenyre.

 A harmadik tévedés

A gazdasági haszon kutatása azonban nem itt kezdődött, rájöttek, hogy a bálványfa kiváló útsor fa,   Így aztán a bálványfát, ma már nem kívánatos tulajdonságai miatt ültették, ipar területekre a légszennyezés csökkentése érdekében, sziklagyepeinkbe, az alföldre a futóhomok megkötésére és persze ma már természet védelmi területeinkre. Kísérletek folytak és profi üzleti és egyéb számítások készültek, olvastam például elemzést arról, hogy mekkora gazdasági haszonnal járhat ha a lassan növő bükkfák helyére bálvány fát telepítenek.

A bálványfa hajlító szilárdságát a kőris fölé helyezték és ígéretesnek tűnt a kocsi kerék gyártásban. A XIX. Század végéig és a XX. század elejéig valóságos ódákat zengtek a bálványfa előnyeiről .

Aztán minden megváltozott. A nem őshonos fajokkal ugyanis az a baj, hogy kezdetben ígéretesnek tűnnek. Kezdetben még kártevőik sincsenek, ám vagy ezek a kártevők követik az adott fajt néhány év vagy évtized lemaradással, vagy az őshonos fajok egy része alkalmazkodik hozzá, ám addig ezek a fajok egy kártevő és szelekció mentes környezetben fejlődnek. Emiatt a bálványfa természetes szelekció hiányában sokszor kivadult, majd felütötte a fejét a rejtélyes betegség, a bálványfa ugyanis a legtöbbször nagyon korán még belülről elkorhad, emiatt nem is tanácsos bálványfára mászni senkinek, mert az ágai rendkívül törékenyek. Ez pedig szinte lehetetlenné teszi faipari felhasználását.

 Ne ültessünk bálványfát.

Sajnos sokszor látom, hogy ahelyett hogy a bálványfát irtanák, néhányan a mai napig ültetik, láttam már olyat, hogy szépen kitányérozva, egymástól 80 cm távolságokra valaki sövényt ültetett belőle. Sokszor panelházak előtti parkos részbe is ültetik kis kertekbe, mert fiatal korában szép érdekes pirosas levelei vannak. A gond az, hogy az ivarérett bálványfa ezerszám hozza a lependékes terméseit, amelyek aztán akár 1,5 km-re is eljutnak a szélben pörögve, vitorlázva. Ha ez még nem lenne elég, a fa sérülése esetén, bizony gyökérről százával képes sarjhajtásokat hozni. Gyökerével csöveket, házfalat, aszfaltot és szinte bármit megrongál ami az útjába kerül, a gyökere ráadásul természetes gyomírószert tartalmaz, amely gátolja más fajok megtelepedését a környékén.

Én láttam már olyan cikket amiben fűtési célokra való ültetését javasolják, senki ne tegye, mert fűtőértéke csekély, ám környezetünkre gyakorolt hatása rendkívül ártalmas.

A báványfa írtása

Sok megrendelőnk járt már porul, amikor kivágott egy-egy bálványfát. Ugyanis ezek után a fa sarjhajtások százait hozta. Ha valaki már így járt, nem árt ha tudja, hogy a bálványfa nagyon érzékeny a kétszikű gyomírószerek hatóanyagára. Sőt a bálványfát sokszor úgy irtják, hogy törzsét megfúrják, és ezt a hatóanyagot fecskendezik bele. Ilyenkor azonban, a fa nagyon hamar sarjhajtásokat hoz, igaz ezek mérgezési tüneteket mutatnak, utána ezeket a sarjhajtásokat kézzel kihúzzák (folyamatosan). A bálványfát érdemes még ideje korán gyökerestül eltávolítani, mert egyetlen gyökér darab is képes újrahajtani.

Tovább: Tévedések erdeje – Ecetfa

The post Mennyek fájából gyomfa appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

kiadványokban is. Az emberek nagy része egy fajnak gondolja a kettőt. Gondoltam egyszerű lesz tisztázni a történetet Ahogyan az okokat kerestem és végig bogozva követtem a szálakat, úgy találtam magam a tévedések erdejében.
Özönfaj, Inváziós faj, gyomfa, ilyen jelzőkkel illetik mostanában a bálványfát. Sok helyen ecetfaként is hivatkoznak rá. Sőt legtöbbször ecetfaként gondol rá mindenki, nem túl nagy szeretettel. Sokszor emlegetik így : Ecetfa népies nevén bálványfa.
Ez nem lenne akkora probléma, a baj csak az, hogy van egy fa akinek valóban ecetfa a becsületes neve.
A két faj rendszertanilag a szappanfalakúak rendjébe tartozik. Ebbe a rendbe egyébként főleg trópusi, szubtrópusi fajok tartoznak. Több mint 5000 faj tartozik ide, olyan közismert szereplőkkel például mint a citrom.
Nem túl jó összehasonlítás ugyan, mert az állatok rendszertana kissé különbözik a növényekétől. Ám ha a rend szerint nézzük a kutyát és a macskát mindketten a ragadozók rendjébe tartoznak. Azon kívül, hogy a kutya és a macska háziasított ragadozók, házi kedvenceink nem sok közös van bennük. Természetesen gerinces és emlős állatok mindketten. Azonban az egyik a macskafélék a másik a kutyafélék családjába tartozik.
A bálványfa a bálványfafélék családjába tartozik, tudományos neve Ailanthus altissima.
Az ecetfa pedig szömörcefélék családjába, tudományos neve Rhus hirta.  Képes összeállításunkból egyéb különbségekre  is fény derül.

  Bálványfa és az ecetfa.

A két fa elvben termetre sem hasonló, bár a bálványfa mérete és alkata az élőhelyétől erősen függ. A bálványfa akár 27 méter magasra is nőhet, szemben az ecetfa maximálisan 10 átlagosan 3-4 méterével. Az ecetfa vagy torzsás ecetfa töbnyire kisméretű fa vagy cserje.

A két fa virágai: Balra a bálványfa, jobbra az ecetfa virága látható.

Balra bálványfa és jobbra az ecetfa hasonló képen

Ha az interneten a bálványfa virágjáról képet keresünk, sokszor az ecetfa virágját találjuk helyette. Ha pedig az ecetfa virágára keresünk legtöbbször az ecetfa termését találjuk virágnak feliratozva.

Virágok közelről,ismét balra látható a bálványfa és jobbra az ecetfa virága

 
Termések: Balra a bálványfa termése,
jobbra és fent az ecetfa érő és alatta az érett termése

Mindkét faj magvai a „légi szállításra” támaszkodnak, a bálványfa magja azonban pörögve vitorlázik. Az ecetfa magját pedig a gyümölcsét fogyasztó madarak szállítják.

 Miért keverik a két fajt ?

A bálványfát kellemetlen szaga miatt hívják ecetfának. Az ecetfát pedig azért, mert termésének savanykás íze van, ezért termésének felhasználásával korábban limonádé szerű italt készítettek.
További hasonlóság, hogy mindkét faj hajlamos sarj hajtásokat hozni. Azonban a bálványfa jóval agresszívebben teszi ezt.
A két faj abban is hasonlít, hogy terjedésüket, tévedések sorozatának köszönhetik. Cikksorozatunk következő részében vissza utazunk a múltba. Kiderítjük, hogyan is került hozzánk a bálványfa és hogyan lett a menyek fájából gyomfa.

The post Bálványfa vagy ecetfa appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.