Ez a cikk az öntözőrendszerek üzemeltetési költségeiről, vízfogyasztásáról, és arról szól mikor milyen vízforrásról érdemes önnek üzemeltetnie az öntözőrendszerét.

Az öntözőrendszerek üzemeltetési és telepítési költségei.

Az öntözőrendszereknek van egy telepítési költsége, még akkor is, ha az öntözőrendszerét saját maga készíti el. A telepítésen felül azonban az üzemeltetésnek is vannak költségei.
A hálózati vízről üzemelő rendszerek esetében, egyrészről a vízdíj. Kútról üzemelő rendszerek esetében inkább az elektromos fogyasztás és mindkét esetben főleg az időszakos szerviz díjak.
Az öntözőrendszerek üzemeltetési költségéről azért is fontos beszélni, mert nagyon sokszor, ám nem minden esetben, fordított arányban áll a telepítési költségekkel.

Az öntözőrendszerek vízfogyasztása.

Az öntöző rendszerek fogyasztásával kapcsolatban fontos tényező a kertünk vízigény, hiszen az öntözővel ezt a vízmennyiséget fogjuk kijuttatni.

Miért írunk ennyit az öntözőrendszerek fogyasztásáról ?

Ön általában annyi információt talál az öntözőrendszerek vízfogyasztásáról, hogy ezek a berendezések vizet spórolnak vagy esetleg azt hogy tévhit, hogy ezek a berendezések sokat fogyasztanak.
Szerintünk azért érdemes tisztában lennünk az öntözőrendszerek vízfogyasztásával, mert az öntözőrendszerek nagyságrendileg annyi vizet juttatnak ki amennyi a kert vízigénye és ha nem vagyunk tisztában az öntözőrendszer vízfelhasználásával aligha tudjuk, a megfelelő vízmennyiséget szabályozni. Így először a kert vízigényével foglalkozunk és utána megvizsgáljuk azt, hogy az öntözőrendszereket mennyire lehet pontosan a kert vízigényééhez tervezni. Képzelje el azt az élethelyzetet, hogy ön a vidéken vásárolt autójával, beáll a benzínkúthoz és éppen annyit akar bele tankolni, hogy hazamenjen az autóval.  Ha ön annyi információt tudna az autójáról, hogy ez egy üzemanyag takarékos modern gépkocsi, az nem sokat segítene önnek abban, hogy mennyit tankoljon.
Amikor az autójút kiválasztotta, fontos szempont volt az üzemanyag fogyasztás. Ahogy fontos szempont azt tudni, hogy milyen üzemanyag költség az hogy haza vigye az autóját vagy az, hogy bejárjon az autójával a munkába, ugyanúgy fontos azt is tudnia, hogy mennyi vízből lesz üde és szép a kertje.

A gyep felület vízigénye.

Az ön gyepfelületének a napi vízigénye az átlagos napi párolgási veszteségek miatt 4 liter négyzetméterenként. Nyáron kánikulában, mondjuk 40 fokban ez 8-10-12 liter is lehet négyzetméterenként. Ez nem az öntözőrendszer fogyasztása még, hanem a gyepfelület vízigénye, öntözési megoldástól függetlenül. Tehát egy 100 m2-es gyepfelület átlagos napi vízigénye 400 liter, kánikulai vízigénye 800-1200 liter naponta. Ezek persze átlagos adatok. Önnek tömlővel is nagyjából ennyi vizet kellene kijuttatnia. Ám ha megnézi hogy tömlővel mennyi idő alatt tölt meg egy tíz literes vödröt, azt fogja tapasztalni, hogy jó ha 1 m2 gyepfelület kánikulai vízigényét tudja kijuttatni percenként. Átlagos esetben is maximum 2-3 m3 gyepfelület vízigényét tudja kujutattni kézzel.
Ez annyit jelent, hogy ha önnek van egy 400 m2 gyepfelülete és minden hétvégén locsolt 4 órát az nagyjából 1 napi vízadag átlagos időben, hetente kijuttatva. Azaz fizikai határai vannak annak, hogy a kertünknek kézi öntözéssel elegendő vizet tudjunk adni. Az öntözőrendszer esetében az öntözés a beállított időpontban megtörténik akkor is ha ön alszik vagy dolgozik, tehát az öntöző ki fogja juttatni a kertjének szükséges vizet, aminek viszont lesz egy költsége.

A növények víz igénye.

A növények esetében picit nehezebb a dolgunk. Elméletben a növények vízigénye 80%-al magasabb mint a gyep vízigénye azonban ez az adat nem mérvadó, a növények vízigénye ugyan is elég változatos. Gyakorlatilag attól függ, hogyaz ön kerjében milyen növények vannak és azok összes vízigénye mekkora.
A következőből érdemes kiindulnunk a növények öntözéséhez szükséges csepegtető cső méterenként nagyjából 0.1 vagy 0.2 liter fogyaszt percenként. Ha mondjuk van egy tuja sorunk és két sorban 100 méter 2 liter/órás csepegtető van lehelyezve az ~10 liter/perc, 4 liter/órás csőből ez ~20 liter/perc Egyébként 11,1 vagy 22,2 liter csak hogy a valóságban a víznek idő kell amíg elér az összes csepegtető testig.

Egyetlen csepegtető testből pedig 15 perc 0,5 – 1 liter, attól függően milyen csepegtető csövet használ, ha tett egy 1,5 méteres kört egy növény körül akkor az 15 perc alatt 2,5-5 liter ahhoz a növényhez, fához, tujához, stb. Igazából ez az egyik módja annak, ahogyan a növényekhez kijuttatott víz mennyiségét befolyásolhatjuk, vízigényesebbhez több csepegtető test vagy nagyobb teljesítményű csepegtető gomba, kisebbhez kevesebb csepegtető test. Emiatt a növények vízigénye nehezebb becsülhető. Ám ha megtudja becsülni a szükséges csőhosszt és azt hogy mennyi vizet juttatna a növényeknek, a vízfelhasználás előre kalkulálható.

Tehát az öntöző annyit fog fogyasztani amennyi a kertem vízigénye ?

Az alkatrészgyártó cégek és a telepítő cégek közösen ezért dolgoznak. Ön bármelyik öntözős céget is válassza biztosra veszem, hogy ez lesz az egyik szempont, ami alapján az öntözőrendszert megtervezi. Ezért az öntöző rendszer által kijuttatott víz sokkal közelebb lesz a kert valós vízigényéhez, mintha kézzel öntözné.

Nézzünk egy optimális helyzetet.

Az optimális helyzet az, amikor a területünk arányos és szabályos. A szórófejek éppen egymásig öntöznek el.
A tervezési segédletekben látott kocka kertekhez az ön kertje szinte biztosan nem hasonlít. Én most szándékosan olyan területet rajzoltam amin szépen kijön a fejtől fejig öntözést.

Az öntözőrendszereket egyrészt öntözési percekre lehet állítani. Ha egy zóna csapadék intenzitása 0,86 mm/perc, akkor sok esetben vagy 0,86 mm vagy 1,72 mm csapadék fog kijutni abban az esetben ha én csak 1mm-t szeretnék öntözni.
Az első esetben nagyjából 110 liter helyett választhattam a 100 és a 120 litert a második esetben ~130 liter vízigényre 120-140 liter vízfogyasztás között választhatok, míg a harmadik esetben 89 liter vízigény esetén 80 liter és 96 liter között.
Azt látjuk, hogy az öntöző vízfogyasztása közelében lesz a kert valós vízigényének.

Honnan tudni az öntözőrendszerek vízfogyasztását ?

Én az öntözős  kollégáimnak is csak javasolni tudom, hogy árajánlat leadásakor írják le az öntözőrendszer zónánként fogyasztását és várható üzemidejüket. Túl sok plusz munkával nem jár, hiszen amikor megtervezzül a zónákat és a csőhálózatot, számolnunk kell a zónák vízfogyasztásával. Ez egy olyan adat amit tervezéskor használunk. Így a telepítési költségek mellett az üzemeltetési költségek is összehasonlíthatóak. Ha egy burokaltot körbe öntözök vagy a burkolat felett átöntözök, az két teljesen eltérő telepítési költség ám mondjuk 30 m2 burkolatot kánikulában naponta öntözni csak mert így kevesebb szórófejjel le lehetett fedni a területet, az bizony 120-360 liter víz öntözésenként.
Az öntözőrendszerek vízfelhasználása eltérő lehet.

Az öntözőrendszerek várható vízfogyasztása összefoglalva.

A gyepfelület tekintetében 1 mm csapadék= négyzetméterenként 1 liter víz, átlagos időben a napi párolgás 4 mm, kánikulában akár 8-12 mm. A növények esetében 0,1 bagy 0,2 liter/ méter a csepegtető csőre vonatkoztatva.

 

A valóság azonban az, hogy nem mindenki számára előnyös egy automata öntözőrendszer, nem mindenki jár jól egy kúttal és ez bizony az esővíz hasznosításra is igaz. Ami pedig cégünket illeti,bizony jó néhányan szeretünk tömlővel locsolni, számomra például ez hasznos kikapcsolódás. Persze egy automata öntözőrendszer bármikor kikapcsolható, Tehát a kézi öntözés örömét megtarthatjuk, ha kedvünk tartja.
Sokat hallani az öntözőrendszerek előnyeiről, arról, hogy vizet spórolnak viszont jó lenne azért erről többet is megtudni, jó lenne ha lenne valami összehasonlítási alap. Ehhez először meg kell tudnunk mennyi vizet használunk most, elég annyit tennünk, hogy kézi öntözés előtt és után leolvassuk a vízórát.
A vízóráról deciliterre pontosan letudjuk olvasni a vízfogyasztást. A számsor a köbmétereket vagyis az ezer litereket mutatja, a forgó mutatók sorrendje jobbról balra olvasva 100 liter, 10 liter, liter és deciliter. A számokat mindig lefele kell kerekíteni tehát a lenti az ábrán szereplő fogyasztás : 1156,8 liter azaz 1,156 m3 Érdemes a locsolás időtartamát is lemérni.

 

 

Milyen időközönként öntözzünk ?

Ez szintén az ön kertjétől, az altalajtól,a termő talajtól a fényviszonyoktól, időjárástól,az évszaktól és egy sor más tényezőtől függ. Minden kert más és más azonban,, még a kerten belüli területek is más öntözési rendet igényelhetnek.
A napi öntözés általában egyáltalán nem jó. A növények a természetben sem kapnak mindig csapadékot és ehhez alkalmazkodtak is. Ha a gyepnövényeinknek minden nap adunk csapadékot ehhez fognak alkalmazkodni, többek között sekélyes lesz a gyökerük. Sokkal célravezetőbb a ritkább azonban bőségesebb öntözés, mert akkor így a növényzet gyökere nem fog elsekélyesedni. Ettől függetlenül ha a napi párolgási veszteség 4mm és két naponta öntözünk 8mm csapadékot ki kell juttatni. A ritkább öntözés tehát nem feltétlenül a vízspórolás miatt van, hanem azért, hogy a növényzet gyökere fejlődjön.

 

 

Öntözés kút vízről.

Ez a megoldás kézenfekvő lenne azonban sajnos ez sem mindenkinek éri meg.Néhány dologra feltétlenül oda kell figyelnünk.
Most már legalább nagyságrendileg tudjuk, hogy mennyi vízre van szükségünk, ez pedig nagyon sokat fog nekünk segíteni a kérdés eldöntésében.
Az alábbi költségekkel érdemes számolnia. :

•  Kútfúrás, kútásás költségei, vagy a meglévő kút bevizsgáltatásának díja.
•  Az öntözésre hosszú távon alkalmas szivattyú ára.
•  Cső,kötél és különféle idomok, szelepek ára.
•  A szivattyú áramellátásának kiépítése, és annak díjai.
•  Nem mélykút szivattyúk esetén, akna építésének költségei.
•  Szárazonfutás elleni védelem, szintérzékelők.
•  Kültéri elektromos életvédelem és egyéb motor védelem.
•  A szivattyú automatikus indítását végző elektronika.
•  Szűrő rendszerek.
•  Kis vízhozam esetén vízgyűjtő tartály, ciszterna és plusz szivattyú, vezérléssel, védelemmel.
• A különböző kapcsolódó munkák munkadíjai.

Sajnos a barkácsáruházakban kapható szivattyúk, hobbi márkák, ideig óráig felelnek csak meg az öntözőrendszerekkel kapcsolatos feltételeknek. Amelyik szivattyúnak nem hozzáférhető a jellegőrbeje, azt nem érdemes megvásárolni.
Kútfúráskor ügyeljünk arra, hogy a kutas megadja a kút vízhozamát és egyéb paramétereit, meglévő kutakat ugyanezen okból célszerű bevizsgáltatni.

Ha kútról öntözünk az csökkenti a vízszámlát, viszont elektromos energiát használunk a víz kinyerésére. Kevesen tudják, hogy a szivattyúk áramfogyasztása is függ, az öntözőrendszer tervezésétől. A szivattyú ugyanis adott vízszállítási teljesítménynél teljesít optimálisan, alatta és felette több áramot fogyaszt.

Esővíz hasznosítás

A háztartásunkat és a kertünket is ellátni képes esővíz hasznosító rendszer sajnos két külön kategória. Egy wc tartály feltöltése például teljesen más követelményeket támaszt egy szivattyúval szemben, mint több nagy teljesítményű öntözőfej üzemeltetése. Ez sajnos a tartály méreteire is igaz.
Van aki ezzel a megoldással valóban vizet/pénzt tud spórolni, de ez sajnos nem mindenkire igaz. Ebből a szempontból két problémánk is lehet:

1. Vízfelhasználásunk annyira csekély, hogy a megspórolt víz ára nem lesz képes behozni azt a költséget amibe az esővíz hasznosító eszközök/ berendezések kerültek.
2. Vízigényünk annyira nagy, hogy a számunkra elégséges nagy méretű berendezések, tartályok szivattyúk és egyéb berendezések ára is nagyon magas lesz.

Egy 250 m2 kertre egyetlen öntözés alkalmával bőven  ki lehet öntözni egy 1 m3 tartály tartalmát.
Mindezek miatt, vagy önnek, vagy egy szakembernek gazdaságossági számításokat érdemes végeznie ezzel kapcsolatban. Még akkor is, ha van egy meglévő ciszternánk, mert szivattyúra, vezérlésre, motor és életvédelemre, egyaránt szükségünk lesz.
A háztartásunk számára elegendő vizet, könnyedén összegyűjthetjük és tárolhatjuk. A kert fogyasztása azonban ennél jóval nagyobb. Egy 5-6 m3-es megoldás ára sajnos már vetekedhet egy kútról üzemelő rendszer árával, ám ez nem képes 100%-ban ellátni a kertünket vízzel. Az esővíz azonban sokkal jobb a klóros csapvíznél, és környezetvédelmi szempontból is jobb a többi megoldásnál. Érdemes ezen a megoldáson elgondolkoznunk és szakember tanácsát kérnünk.

A gazdaságosabb öntözésről

Ön bármely megoldást válassza, nagyon fontos, hogy anyagilag, időben és eredményében is megtérüljön. Az időbeni megtérülést mindenképpen garantálja egy öntözőrendszer.
Az anyagi megtérülés azonban kertünk méreteitől függ, az esetek többségében anyagilag is megéri, közép vagy hosszú távon. Ám ezt mindenképpen ki kell számolnunk a saját kertünkre nézve.
Eredményesség alatt azt értem, hogy a kert gyakorlatilag szebb mintha kézzel öntöznénk. Ez elsőre egyértelmű, viszont ha végig gondoljuk, hogy ha tömlővel öntözve marad egy szárazabb folt, azt azonnal külön megöntözzük. Ha az öntözőnk hagyna szárazabb foltot, akkor addig üzemeltetnénk, amíg a folt nem kap elég vizet. Ez azonban nem csak a vízszámlánkon, hanem a kertünkön is látszódni fog. Ezért nagyon fontos, hogy az öntözőrendszerünk megfelelően legyen megtervezve!
Az öntöző rendszer árát a legtöbbször csökkenti, ha nincsenek a tereptárgyak, járdák, kerti tó, nagyobb növénysávok körbe öntözve, hiszen így jóval kevesebb öntözőeszköz kell. Így viszont ezeket a tereptárgyakat feleslegesen öntözzük.
Egy 20m2-es kerti tavat vagy burkolatot feleslegesen öntözni éves szinten olyan 14m3 plusz fogyasztás, ennyi vízből bizony 35 alkalommal meglehet öntözni egy 100m2 kertet! Ha jól választjuk meg egy kertépítés, füvesítés időpontját, nagyon sok vizet megspórolhatunk, miközben a gyomosodás és a különféle növényeket érintő betegségek kockázatát is lecsökkenthetjük. Egy jó öntöző és egy jó öntözős vagy kertész nagyon sok vizet meg tud spórolni nekünk. Nagyon sokat jelentenek a megfelelő tápanyagok és a jól megválasztott öntözővíz adagok, az öntözés helyes időpontja és megfelelő gyakorisága.

 

Elérhetőségeinket itt találja.    Öntözőrendszerekkel kapcsolatos  szolgáltatásainkról  itt olvashat