Az eddigiekben szó volt arról, hogy a szórófejek elrendezése, hogyan biztosítja az egyenletességet. Most viszont, néhány hibás elrendezést fogunk bemutatni. Mai cikkünk címe a nem szabványos elrendezések
Ezeket a megoldásokat mindössze azért mutatjuk be, mert érdekesek. Az érdekességük pedig az, hogy látszólag egy olyan alternatívát kínálnak, amellyel az öntözőrendszerek anyagköltsége felére, negyedére, egyes esetekben tizedére is csökkenthető lenne. A valóságba a végére legtöbbször, sajnos többe kerülnek mint a szabványos megoldások.
A nem szabványos elrendezéseknek 3 fő csoportba sorolhatók.
Átlós elrendezés
Túlöntözéses elrendezés
Átöntözéses elrendezés
Átlós elrendezés
Az átlós elrendezés nagyon hasonlít a szabványos háromszög elrendezésre, gyakorlatilag azonban egy hiányos négyszögkötésről van szó.
Ezzel a megoldással elvben meglehetne spórolni a szórófejek 50%-át is.
Túlöntözéses elrendezés
Az öntözendő terület határain olyan mértékben túlöntöznek, hogy az öntözendő terület minden része vizet kapjon. Néha a szórófejek 75%-a is megspórolható lenne ezzel a módszerrel.
Ide tartozik például az egy oldalról való öntözés is.
Átöntözéses elrendezés
A túlöntözéses módszer „továbbfejlesztése” Gyakorlatilag több egymástól különálló területet kezelnek ilyenkor egyetlen egységként. Akár a szórófejek 90%-a is megspórolható lenne ezzel a módszerrel.
Ezeken felül számtalan más nem szabványos módszer létezik, például a hamis négyszög kötés és ezeknek különféle verziói. Amelyek négyszögkötésnek néznek ki, de egy-egy sor vagy szórófej hiányzik.
Ott van még az összeéréses módszer, amelynél az elrendezés szinte mindegy, a lényeg az, hogy a szórásképek annyira összeérjenek, hogy mindenhová jusson valamennyi víz.
Mindezek azért nem fértek a fenti három fő csoportba, mert a fenti háromnak néha és nagyon ritkán van létjogosultsága, ez utóbbiaknak azonban szinte soha nincs.
Mikor szokták a szakemberek a fenti három módszert alkalmazni ?
Ilyen megoldásokra alapozó öntözőtervet szakembertől biztosan nem fogunk kapni. Azonban bizonyos esetekben a szakemberek is alkalmazhatják ezeket a módszereket, egy adott terv nagyon kis részletében.
Ezeknek létjogosultságuk olyan helyzetekben van, amikor olyan kis füves területek jönnek létre, amelyeket nem lehet négyszögkötésben egyenletesen meglocsolni.
Például kis beugró fél méteres területek, 30-40 cm beugrás a járdában és egyéb különleges esetekben.
Mi ezeknek a módszereknek a hátránya ?
Sokan keresnek egyszerű vagy olcsó öntöző berendezést és a 3 bemutatott elrendezéssel elvben nagyon olcsó és nagyon egyszerű rendszereket lehetne építeni. Ezeket azonban senkinek sem javaslom, ugyanis hosszú távon tönkre teheti a kertünket, és költségesen üzemeltethetőek.
Kezdetben áldásnak tűnik egy berendezés amely helyettünk locsol, még ha nem is egyenletes.
Az igaz, hogy gyepünknek és növényeinknek vízre van szüksége, az is igaz, hogy kézzel sem tudunk egyenletesen öntözni, és természetesen elégszer sem.
Kézzel azonban véletlenszerűen vagyunk egyenetlenek, míg az öntözőrendszer egyenetlensége állandó. Amikor mi tömlővel öntözünk, használjuk a szemünket az elménket, és az eddigi tapasztalatainkat. Olyan össze tett feladatokra amelyeket egy ember könnyűszerrel elvégez, egy automata öntözőrendszer nem alkalmas. Mi biztosan nem fogjuk a kert hátulját mindennap szárazon hagyni, az elejét túlöntözni. Nem fogjuk mindennap a járdánkat, kerti tavunkat meglocsolni. Mi biztosan nem fogunk az egész kertnek háromszor annyi vizet adni, hogy eltűnjön egy tenyérnyi folt.
Egy automata öntözőrendszer, mindazt, amit mi nem tudunk egy időzítővel megoldja és mindazt, amit ő nem tud de mi igen, azt az egyenletességével pótolja.
A nem szabványos szórófej elhelyezések az egyenetlenség állandósága miatt teszik tönkre a kertünket, a következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan és miért.
Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat
