Nézzünk egy példát !

Tegyük fel 8 mm csapadékot szeretnénk kijuttatni az öntözőnkkel. A négyszög elrendezést már ismerjük ezért ezt fogjuk használni. A területünk pedig legyen 100 m2.

Legyen mondjuk a szórófejünk a Hunter PGP ultra típusú szórófeje 10 métert kell öntöznünk, a táblázat szerint optimális nyomáson ehhez  a 2-es fúvóka lesz jó. Egyetlen darab ebből 7,2 litert fogyaszt percenként, nekünk 4 szórófejünk van az 28,8 liter, ebből kéne a 800 litert összehoznunk és ez kb 27 percig fog tartani.
Rögtön adódik is egy furcsa probléma a szórófejhez 9 mm csapadékintenzitást írtak négyszögkötésben, hát ez nem igazán akar kijönni. A rotoros szórófejeknél bizony nem igazán érdemes a csapadékintenzitási értéket nézni.

Ez idáig egyszerű.

Nézzük meg ezt egy nagyobb területen több szórófejjel, marad a szórási távolság és marad a kánikulai meleg és 8 mm és továbbra is a Hunter PGP  ultra 2-es fúvókával.

Ezúttal is feliratoztam, hogy az egyes szórófejekből mennyi víz jut az általuk öntözőt területekre. Itt bizony valami nagyon nem stimmel. 27 perc alatt most az előzővel megegyező területre is csak 4,5 mm jutott, pedig ugyanott vannak a szórófejek, ugyanaz a fúvóka. Mi változott ? A fúvókák most is 200 liter vizet juttatnak ki, azonban azt annyi ilyen négyzetbe elosztva amennyibe öntöznek. A fél kör 100 liter a teljes kör 50 liter negyed körönként a szórófejnek.
A rajzon eltérő színnel jelöltem az eltérő vízkijuttatást és feliratoztam az adott területre jutó vízmennyiséget. A probléma az, hogy az első ábrából indulunk ki abban hihetünk, hogy 8 mm csapadékot juttatunk ki a területre.

Egy nagyon rossz megoldás.

Ilyenkor szokott az történni, hogy megjelenik főleg a két középső szórófej környékén a száradó folt kánikulában és a komplett területnek öntözési idejét megnövelik. Tehát mondjuk megnégyszerezem azt az egy egység területre jutó 50 litert és az egy egységterületre jutó 200 litert is. Így ahová eddig elegendő víz jutott négyszer annyi fog. Ha önnek nyáron melegben nagyon sokat megy az öntözője és még is szárad középen miközben a sarkokban tocsog, annak ez az oka.
Ezért van az ha az öntözőnk esetleg nagyon sokat fogyaszt ám a gyepünk még sem elég szép.

Egy jobb megoldás

A probléma egyik lehetséges megoldása az, hogy az eltérő szögeket illetve területeket öntöző fejeket külön zónára helyezzük.

Egy másik megoldás

Lényegében arról van szó, hogy a fúvókák kikutatását kompenzáljuk. Ha 7,2 litert juttat ki a 90 fokos, akkor 14,4 körül kellene a 180 fokosnak és 28,8 liter körül a 180 fokosnak. Ezek a példában nagyjából a 4-es és a 6-os fúvókák lesznek.
Csak hogy ezzel a megoldással mindjárt lesz két problémánk. Az egyik az, hogy nem növelhetjük a végtelenségig a zónánk fogyasztását. Mert itt arról van szó, hogy egyes fúvókák vízkijuttatását duplázni négyszerezni kéne.
Ez egy meglévő rendszernél, amely optimális nyomáson működik az adott vízfogyasztással nem működik.
A másik probléma, hogy mi 10 métert szeretnénk öntözni  A négyes fúvóka 12 a hatos fúvóka pedig 13 méterre szór. Nos bizonyos hatáig erre való a sugártörő csavar a szórófejeken. Csak hogy ez általában 20%-os szórási távolság csökkentést tesz lehetővé ráadásul lerontja a szórásképet.

Meglévő rendszereknél egy lehetséges trükk

Az ritka hogy ennyi rotoros szórófej legyen egyetlen zónán, sokszor általában soronként osztják el. Soronként a szórófejek eltérése már csak kétszeres. Meg lehet próbálkozni ilyenkor azzal, hogy a sarki szórófejekbe eggyel kisebb fúvóka kerül, ha nem csökkenti drasztikusan a szórási távolságot, ahhoz képest méretezzük a dupla vízkijuttatást és ezekhez állítjuk be az adott zóna vagy sor öntözési idejét.  Így a nagyobb szöget öntöző fúvókát nem kell annyira visszafojtani.

Egy Harmadik megoldás

A harmadik megoldást úgy hívják, hogy MPR fúvóka rotoros fejekbe. Ez sajnos nem létezik minden szórófej típushoz a Rain Bird 5000+ típusú rotoros fejekhez azonban igen. Itt a külön szórási szögekhez, külön vízkijuttatású fúvókák vannak.

Mire érdemes még a rotoros szórófejeknél figyelnünk ?

Amit érdemes megjegyeznünk, hogy bár vannak átfedések a kis és közepes teljesítményű rotoros fejek között, ami a szórási távolságot illeti, ezek nem működtethetők egy zónán mert eltérő a csapadék intenzitásuk.
Hibrid öntözőrendszereknél arra is érdemes figyelni, hogy hiába ugyan az a technológia az eltérő márkájú szórófejek vízkijuttatása nagyon eltérő lehet.
Érdemes figyelni arra, is, hogy bár mi most táblázatos értékeket használtunk, egyáltalán nem biztos az, hogy az adott szórófej a táblázatos értéknek megfelelő távolságra szór.
Én például 10 méteres távolságra a Rain Bird 3-as fúvókáját szoktam alapul venni (külön zónákra tervezem az eltérő öntözési szögeket) A táblázatban ez a fúvóka több mint 11 métert szór. Érdemes ezért rotoros szórófejeknél a 10-20%-al nagyobb szórási szögű fúvóka vízfogyasztását alapul venni.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásaink. 

További cikkeket a tervezési finomságok sorozatból itt talál

The post Rotoros zónák appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Cikkönk témája a keskeny területek öntözése. A legtöbben szeretjük a szép zöld füvet és minden lehetséges területet szeretnénk felhasználni a gyepünk számára. Nincs ez másként a keskeny területekkel sem, amelyeknek egyenletes és költséghatékony öntözése nem egyszerű feladat.

Nehézségek

Szinte adja magát a gyep a ház oldalánál vagy a járda mellett, ám a keskeny területek egyenletes öntözése csak elméletben egyszerű.
Két tényező okoz nehézséget, az egyik az, hogy az ilyen területek öntözéséhez aránytalanul sok szórófej szükséges.

A másik tényező a kis sugarú szórófejek műszaki paramétereiben keresendő.
Az állítható fúvókák ugyanis rengeteg vizet juttatnak ki, a nem állíthatóak ugyan jóval kevesebbet, ám ezekből általában 90-120-180-360 fok áll csak rendelkezésünkre, ráadásul ezek is kevésbé egyenletesek, mint a nagyobb sugárban öntöző társaik. Nem teljesen derékszögeknél például lehetnek velük gondjaink. Ugyanis a fixen 90 fokos fúvókát bármerre elfordítjuk az egyik él öntözetlen marad.

Szemből persze a másik fúvóka elvben megöntözheti a száraz területet, de a járda betonszegélye miatt az a rész sokszor hamarabb kiszárad így is.

A sávöntözőkkel is akad egy kis probléma, ezek egy oldalról öntöznek, persze ezeket is lehetne kötésbe rakni, ám ezek nem mpr-ek és a fix 1.2 vagy 1.5 méteres szélesség nehezíti a dolgunkat. Ezekkel a fúvókákkal akkor szoktunk gondban lenni, amikor a sáv végét akarjuk lezárni, tapasztalataink szerint valahogy a sáv-végöntözők nem juttatnak ki elegendő vizet.

Hogyan érdemes tervezni ?

A sávok tervezésénél, van aki a négyszögkötésre, van aki a háromszögkötésre és van aki valamelyik szabálytalan elrendezésre esküszik, például az átlós vagy túlöntözéses (egyoldalú) elrendezésre.
Mi általában a négyszög kötést használjuk, vagy ha a feltételek adottak a sávöntözőket, bizonyos esetekben rotátoros sávöntözőket.

Sokat számít sz öntözendő sáv mérete

Tapasztalataink alapján akkor járunk a lehető legjobban ha a sávunk mimnél szélesebb. 1.2 – 1.5 méter alatt már nehezen és költségesen locsolható a sáv. Ha arra lehetőség van inkább 2 méter vagy ennél szélesebb sávunk legyen. A burkolatok és a növénysávok kialakításánál érdemes erre figyelni.

3.5 méter alatt óvakodjunk az állítható spray fúvókától.

Semmiképpen nem érdemes állítható fúvókát használni, ezek nemritkán 110-200 mm/h csapadék intenzitásúak, szemben a csapadék illesztett fix szórásképű fúvókákkal melyek 40-55 mm/h intenzitással rendelkeznek.
Ezeknél a sávoknál fokozottan érdemes figyelni a benapozottságra, bár a szórófejek vízfogyasztása viszonylag alacsony 0,30-2 liter/db, nem érdemes túl sok szórófejet tenni egy zónára. A hosszú sáv szinte teljesen biztosan nem egyszerre fog kiszáradni, ráadásul leürítéskor is lehetnek gondjaink.

Néhány érv az egy zónára tett túl sok szórófej ellen.

Készül egy cikkünk a spray zónákkal kapcsolatos tervezési praktikákról, amint elkészül belinkeljük ebbe a cikkbe. Ám addig is egy másik szempontból, ez azért problémás, mert a keskeny és árnyékos területek öntözése eléggé kényes téma. A napis keskeny sáv hamar kiszárad, az árnyékos meg szinte soha és ha ez a két terület egy zónán van, akkor vagy tocsogni fog az egyik terület és száradni a másik vagy mindkét probléma igaz lesz egyszerre.

Sávöntözők és rotátoros sávöntözők

Az optimális üzemi nyomásra is fokozottan érdemes odafigyelnünk, kis sávoknál súlyosabb probléma a túlnyomás miatti ködölés. Így ha szükséges használjunk nyomáscsökkentőt.
1.2-1.5 méter széles sávoknál, érdemesebb sávöntözőket használni, ha a sávok végét nem kell lezárni. A sávöntözők viszonylag sokat fogyasztanak, így azokból kevesebbet tudunk egy zónára tenni, ráadásul nem MPR-ek nem lehet őket más spray fejekkel együtt üzemeltetni.. A rotátoros sávöntözők jóval kevesebbet fogyasztanak, viszont többe is kerülnek. Tapasztalataink alapján, azonban ezek jóval egyenletesebbek és csapadék intenzitásuk is ismert. Elvben a többi rotátorral egy zónára köthetőek, ám ezt a benapozás és a területek külön kezelése miatt nem javasoljuk.

Mindig a háztól kifelé öntözünk igaz ?

Felméréseimkor amikor éppen a ház melletti keskeny sávot járjuk be, szinte mindig felmerül ez a kérdés.  A helyzet az hogy nem és a legegyszerűbb ha megmutatom néhány ábrával, melyik elképzelésnek mi a hátránya.

A fenti elrendezés problémája az, hogy ha az a sövény valamiért kikerül onnan (például beteg smaragd tuja sor) akkor onnantól az öntöző vagy a szomszéd ház falát öntözi vagy a területünk nem kap elegendő vizet.

Még egy elrendezéssel adósok maradtunk ez az egy oldalú elrendezés a háztól gondosan kifelé-

A kérdésre a válasz,az hogy nem, mindig fejtől fejig öntözünk az öntözőzendő terület határán beül. Kevés kivételtő eltekintve a háztól kifelé és a ház felé is a füves terület határán belül.

Tapasztalatok

A kis sávokkal az a gond, hogy sokszor árnyékosak, a gyep nem kap elég fényt.
Ezeket a sávokat mindenképpen külön zónára kell érdemes tenni, mert túl hamar átnedvesednek, a napos részeken viszont túl hamar kiszáradnak. A kis szórófejekből hirtelen nagy mennyiségű víz jut a területre, amely ugyan hamar tócsásodik, de hamar ki is szárad. Az ilyen területeket nagyon nehéz, nedvesen tartani., még homokos szerkezetű talaj esetén is hamar túl nedvesek lesznek. Füvesítés elején, sokszor egyszerre 1 percnyi azaz kb 0.75 mm csapadék képes betócsásodni és hamar kiszáradni. Rotátor fúvókákkal jóval kedvezőbb a helyzet, mert ezeknek körülbelül a negyede a csapadékkijutatásuk, így finomabban szabályozható az átnedvesedés.
Bizonyos körülmények között egy ilyen zónát fűmag vetéskor több alkalommal kell indítani mint a többi zónát.

Igazán szép, egyenletesen öntözött keskeny fűsávot nehéz megvalósítani. Ha ilyen mellett döntünk, nem a lehetetlen feladat. Viszont az ilyen területek hátránya, hogy nagyon magas a fajlagos telepítési költségük.

1,2-,15 méter környékén tehát sáv öntöző. Ami változó méretű keskeny sáv esetén már nem jó, illetve csak külön zónán. Az MP rotátor sáv öntöző szerintem messzebbre visz mint a táblázatos értéke, ha azt használunk erre érdemes figyelni. A legtöbb esetben azonban marad a négyszög vagy a háromszög elrendezés..

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Keskeny területek öntözése appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Igyekszünk mindig márka független leírást adni, ennek ellenére egyes öntöző márkáknál előfordulhatnak eltérések. Ebben a cikkben elemes vezérlőkkel, csapra szerelhető vezérlőkkel és központi, számítógépes vezérléssel, illetve egyéb különleges vezérlőkkel nem foglalkozunk.

Kültéri és beltéri vezérlők különbségei.

Elhelyezés szempontjából kétféle vezérlő létezik, ez pedig a kültéri és a beltéri kivitel.

Tápegység

A két féle vezérlő között a leglényegesebb ám legkevésbé feltűnő különbség a vezérlő táp ellátása. A kültéri vezérlők a legtöbb esetben ~230V feszültségre csatlakoznak közvetlenül, mert ezekben egy belső ~24V adapter van.
A beltéri vezérlő velejárója a jól ismert fekete színű adapter, ez is rendszerint ~24V feszültséget állít elő. Maga a fekete színű ~24V adapter beltéri használatra lett kifejlesztve.

Burkolat

Általában a kültéri vezérlők és a beltéri vezérlők megjelenésükben is különböznek.
A kültéri vezérlőknek sokszor nyitható ajtajuk és nagyobb megerősített burkolatuk van. A beltéri vezérlő kisebb. Néhány vezérlőnél, például a Hunter ProC vezérlőknél a beltéri és a kültéri vezérlő szinte ugyanúgy néz ki, azaz a beltériknek is megerősített burkolata és nyitható ajtaja van. Ilyenkor az egyetlen látható különbség a kültéri vezérlőn lévő zár, mivel a legtöbb kültéri vezérlő zárható

Mi számít kültérnek ?

Néhány márkánál a kültéri és beltéri vezérlők a megerősített burkolat és az adapter kivételével teljesen megegyeznek, más márkáknál az elektronikában, belső kialakításban és a kijelző típusában is lehetnek kivételek. A vezérlőt ugyanis a fagy ellen is védeni kell, sok kültéri vezérlőt például nem áramtalanítanak az öntözősök, hogy télen a belső tápegység melegen tartsa a vezérlőt. Sok kültéri vezérlő kijelzője tartósan elviseli a fagyot, míg az akár külsőre ugyanolyan beltéri vezérlő kijelzője nem.

Hova szereljük?

Kültéri vezérlőt mindenképen kültérre, beltérit fagymentes beltéri helységbe. Lehetőleg szemmagasságba szereljük a vezérlőt, elektromos gócpontoktól mentes helyre.

Hová ne szereljük ?

Pára
Sem a kültéri, sem a beltéri vezérlőt ne szereljük, mindig nedves-párás környezetbe, nagyon párás medence vagy szökőkút gépészetébe, kút és szivattyú aknába, kút kéve belső oldalára.

Magasság
Főleg a kültéri vezérlőket ne szereljük túl alacsonyra, meglepő de sok vezérlőt láttunk 30-80 cm magasságba szerelve, akár szórófejek útjában is. A felcsapódó esővíz, és a könnyebben felmászó, rovarok miatt nincs jó helyen. 2-3 év alatt tönkre mehet egy túl alacsonyra szerelt vezérlő.

Elektromosság
Ne szereljük kapcsolószekrény, villanyóra mellé, villanyóra szekrénybe. – Visszatérő kedvenc a kültéri villanyóra szekrénybe szerelt beltéri vezérlő. Néhány vezérlőegység hajlamos összezavarodni elektromos vezetékek, elektromos gócpontok közelében. Ez fokozottan igaz az öntöző szivattyú vezérlésére is, a lehető legtávolabb legyen a villanyórától vagy kábel kötegektől.

Kényelmetlen és balesetveszélyes helyek
Ami minket illet jó pár púp nőtt már a fejünkön és párszor a hátunkat is bevertük rossz helyre épített vezérlők miatt, lépcső és terasz alatt sajnos nagyon kényelmetlen és baleset veszélyes a vezérlők használata. Sajnos ráadásul az ilyen helyre szerelt vezérlők szinte kivétel nélkül beltériek voltak.

Megengedett, de nem célszerű 
A vezérlőt olyan helyre sem célszerű szerelni ahol manuálisan elindítva a szórófejek sugarába kell állnunk.
Ez egyébként igaz a manuális öntözőrendszerek szeleposztó berendezésére is.
Vannak helyek amelyek nem tesznek kárt a vezérlőben, de megközelítésük kényelmetlen. Egyszer programoztunk vezérlőt 5 méter mély aknában, de a medence gépészet vagy a padlás sem egy praktikus elhelyezési mód.
Különféle pakolási célokra használt tároló helységekbe sem érdemes vezérlőt szerelni.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post A vezérlő helye appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

A szórófejek fizikai szórási-képességei

Az hogy, az adott vízcsepp milyen messzire jut el, fizikai tényezők sokasága befolyásolja. Ezek közül talán a legfontosabb a gravitáció és a közegellenállás, a fúvókából kilépő vízsugár szöge, az áthaladó víz mennyisége, és a nyomás. Ha tömlővel öntözünk, általában csak a vízsugár vége találkozik a talajjal. A szórófejek fúvókáinak speciális kialakításával érik el azt, hogy egy adott szórási távolságon belül mindenhová jusson víz.
A szórási távolságon belül tehát elosztják a vízpermetet, azonban nem jut mindenhova egyenlő mennyiségű víz. Azt gondolnánk, hogy egyetlen szórófej szórásképe valahogy így néz ki :

Amit a szórófejek szórás képéről először gondolunk :

A legtöbb esetben a szórófejek közvetlen közelébe, egy néhány cm ármérőjű körbe szinte nem is juttatnak vizet. A szórási távolság vége felé szintén alig jut víz. Ennek fizikai okai vannak, ezért a mérnökök alkalmaznak egy trükköt. Azt ugyan nem tudják garantálni, hogy egyetlen szórófej egyenletes szórásképet adjon, viszont több szórófej egymás felé fordításával már el lehet érni az egyenletességet, legalább is meglehet azt közelíteni.

A szórófejek valódi szórásképe

Miért szükséges a négyszögkötés ?

A gyártók a szórásképeket úgy tökéletesítik, hogy 4 szórófej alkosson egyenletes képet ez az úgynevezett négyszögkötés.
Ha ön megnézi bármelyik gyártó, bármelyik és bármilyen működési elvű szórófejének a műszaki táblázatát, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a csapadék kijutatást, négyszögkötésben vagy háromszögkötésben adják meg, ugyanis csak így lehet garantálni az egyenletességet és azt, hogy a kijutatott vízmennyiség milliméterre szabályozható legyen.

Felmerül a kérdés ezek után vajon, mi értelme lenne  a négyszögkötés helyett más elrendezésben elhelyezni a szórófejeket ?
Lehet a másik hasonló szabványos elrendezést, úgy hívják hogy háromszög kötés.

A négyszögkötésről írt sorozatunk első részét itt találja.

Öntözéstechnikai szolgáltatásainkról itt olvashat.   Öntözőrendszerek építésénél alkalmazott technikáinkról pedig ebben a cikkben írunk.

The post A négyszögkötés – második rész appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Öntözés körív mentén

Sokan láttunk gyermekkorunkban „kotyogós ” szórófejet, azóta ismerjük a rotoros fejeket, a spray fejeket és újabban a rotátor technológiával működő fejeket is. Nagyjából azonban mindegyik kör alakú, vagy ha még sem akkor kőr vagy kőrcikk mentén forog.
Ha pedig egy vízsugarat kilövünk például 5 méterre és közben forog a szórófej, akkor a vízsugár minden irányban 5 méterre fog leesni a szórófejtől. Ami pedig a spray fejeket illeti, azok ugyan nem forognak, de a víz ugyanúgy minden irányban egyforma távolságra fog eljutni a szórófejtől.

Azonban mi köze mindennek a négyszögkötéshez ? Tegyük ha előre 3,7 méterre a szomszéd ház fala van és emiatt előre nem locsolhatunk tovább, akkor jobba és balra is csak nem egész 3,7 métert tudunk locsolni, így ha oldal irányban a területünk folytatódik 3,7 méterre megint kell lennie egy szórófejnek.

Az üresen hagyott helyekből pedig jól látszik, hogy szemben is kell lennie szórófejnek, ahogyan az éleket és sarkokat is csak úgy lehet megöntözni, ha minden sarokban van fej.

Ez csupán az egyik okunk a fejtől fejig való elrendezésre. A másik ok az egyenletesség, amely a következő cikkünk témája lesz.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post A négyszög kötés – első rész appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Szó volt a nem szabványos szórófej elrendezésekről, arról, hogy ezek hosszú távon kedvezőtlen változásokat okozhatnak a kertünkben. Ebben a cikkben szó lesz arról, hogy miért és hogyan árthat a kertünknek egyik-másik elrendezés.A nem szabványos elrendezéseket az előző cikkben néhány ábra segítségével bemutattuk. A szórásképeket azonban leegyszerűsítettük. A szórásképek valójában így néznek ki.

Átöntözéses elrendezés

Átlós elrendezés

Hamis négyszög elrendezés

Valódi négyszög elrendezés

Ha megnézzünk egy területen túlöntözéses elrendezést, akkor azt látjuk, hogy a terület jobb sarka alig kap vizet. Ezért hamarabb kiszárad mint a többi terület, ezt nem csak mi fogjuk látni, hanem a gyepünk is jelezni fogja. Ezért ilyenkor egy lehetőségünk van, megnöveljük a zóna működési idő tartamát. Ahogyan azonban növeljük az eddig kellő mennyiségben öntözött területet túlöntözzük és mellette nagyobb mennyiségű vizet jutattunk olyan területre, amelyet meg sem kellene öntöznünk. Ez a megoldás tehát képes megspórolni az anyagköltség felét, vagy 75%-át is, miközben az öntözés költsége az adott területen 50-100%-al növekszik.

Túlöntözés egy tenyérnyi folt miatt

A talajra és gyepre gyakorolt hatások.

A túlöntözéses, átlós, hamis négyszögkötéses és a szóráskép összeéréses megoldásoknak hasonló a hosszú távú hatása.
Ezek a megoldások rövid távon 2-3 évig működőképesnek tűnnek!

Miért működnek rövid távon az ilyen elrendezések ?

Csírázásnál az a lényeg, hogy a terület egyik része sem száradhat ki, így természetesen a működési idő és a vízszámla növelésével, a leggyengébben lefedett terület is átnedvesíthető.
Tehát az elvetett fű ki fog csírázni, a gyepszőnyeg pedig lefog gyökeresedni.

Miért pont 2-3 évig működőképes a legtöbb nem szabványos elrendezés ?

Ezek már az elején sem működőképesek, azonban ennek hatásai 2-3 év múlva észleljük.
Ennek pedig 3 oka van.

1, Az angol perje élettartama

A gyepünket általában háromféle fűfaj alkotja, és a gyepszőnyegekben, fűmagkeverékekben is rendszerint ezeknek valamilyen nemesítésű és valamilyen arányú keveréke található.
Az angol perjének a keverékben többek között az a feladata, hogy gyorsan kikeljen, gyökérzetével behálózza a talajt. Elméletben fénytől, kiszáradástól és gyomoktól védené a gyepünket.
Ez a fű faj védené például a réti perjét, amely két-három év múlva lenne a vezérfű. A réti perje ugyanis lassan fejlődik, cserébe azonban 8-10 évig is él. Az okokról majd a talajra gyakorolt hatásoknál lesz szó, a lényeg azonban az, hogy a réti perje kedvezőtlen körülmények között nem fog fejlődni, életben maradni. Helyén egészen más fűfajok veszik át, például a sovány perje és az egynyári perje, ezek azonban díszgyepben általában gyomnak számítanak.
Azokon a területeken, ahol már az angol perjének is kedvezőtlenek a körülmények, ott az is kiritkul és helyén más fűfajok, gyom-fűfajok és kétszikű gyomok szaporodnak el. Két három év elteltével az angol perje amely idáig kitartott a kedvezőtlen körülmények ellenére is elpusztul, hiszen ennyi az élettartama. Mivel a kedvezőtlen, egyenlőtlen öntözés miatt ilyenkor ez az egyetlen „értékes” gyepfaj már a gyeptársulásban 2-3 év elteltével ezért szinte 100%-ban különféle „gyomfű” veszi át a korábbi nemesebb fű fajok helyét.

2, A talajra gyakorolt hatás.

Elsőre arra gondolnánk, hogy csak azokkal a területekkel lesz, problémánk melyeket gyengén öntözünk. A nem szabványos elrendezéseknél, sokszor mire egy gyengébben lefedett terület kap 1-2 mm csapadékot, a szórófejek közelében, vagy azok oldalán ez akár 8mm vagy több is lehet. Ha ráadásul egy árnyékos és egy napos terület egy zónára kerül, megeshet, hogy pont az árnyékos terület kapja a több vizet és a napos a kevesebbet.
Azokon a területeken ahol túlöntözünk, a fű gyökérzete sekélyes lesz a tápanyagokat viszont belemossuk a mélyebb talaj rétegekbe, megváltozik a talaj kémhatása is. A nagymennyiségben kijutó öntözővíz, pedig egyben nagymennyiségű oldott ásványi sót is jelent. Az eredmény egy kötött nyálkás, sokszor mohás és tápanyagszegény, esetleg repedező, szikesdő talaj, amelyben a gyepünk szempontjából értékes fűfaj nem tud megélni.
A talaj sokszor annyira kimerül, hogy sokszor szükség van talajcserére, friss termőföldre.
Az angol perje beéri kevesebb tápanyaggal és kevesebb csapadékkal. A réti perjének viszont nagyobb a tápanyag igénye, főleg a nitrogén igénye. A túl öntözés éppen ezért nem kedvez neki.
A napos és alul öntözött területeken, az értékes gyepnövényeinket elnyomhatja a talpas muhar, a csillagpázsit (amit sokan tarackjai miatt a tarackbúzával keverve taracknak hívnak)
Ezek miatt sokszor tönkre megy az egész gyepünk.
Az a folyamat, amíg a talaj kimerül és gyomnövények szaporodnak el a kertünkben körülbelül 2 évig tart.

3, A növények növekedése

Ez a harmadik ok, amiatt a nem szabványos szórófej elhelyezési megoldások csak 2-3 évig működnek.
Átlagosan ennyi idő, amíg a növények annyira megnövekednek, hogy a szórásképet befolyásolják.
Amikor minden irányból van egy-egy szomszédos szórófej, akkor nem jelent problémát ha egy-egy szórófej egy időre árnyékba kerül. Viszont ha egy területet egy oldalról, vagy egy sarokból öntözünk és az adott szórófejet eltakarja egy növény, akkor az egész terület vagy annak nagy része nem fog vizet kapni.
A kis bokrok, amiket kezdetben átöntöztünk, később nagy bokrok lehetnek, lehetetlené téve az öntözést.

Lehet később orvosolni ezeket a problémákat?

A tóba, burkolatokra évekig és napi rendszerességgel elöntözött víz, árát, a tenyérnyi folt miatt, egy 100m2 –es területre kétszeresen vagy háromszorosan túl adagolt víz, árát tekintve ,érdemesebb ezeket a megoldásokat elkerülni.
Ezeknek a problémáknak a javítása nagyon nehéz. Ami a gyepet illeti, homok szórással, termőföld frissítéssel, tápanyag pótlással, felülvetéssel, ezek a gondok esetleg orvosolhatók.
Ezek azonban a tünetek, a valódi bajt a nem szabványos elrendezéssel telepített öntözőrendszer okozza.
Ami az öntözőrendszert illeti, egy szabálytalan elrendezéssel tervezet rendszert kell utólag úgy átépíteni, hogy a fejek szabványos elrendezésben legyenek. A gond az, hogy ehhez jóval kevesebb zónánk és csövünk van a föld alatt. Ezekhez a zónákhoz méretezett vezérlőkábelünk, és vezérlőnk van. Ezekhez a zónákhoz lett méretezve szeleposztónk és ehhez elegendő mágnesszelepünk is van. Nem beszélve arról, hogy sokszor kétszer -háromszor annyi szórófejet kellene betennünk pótlásnak, mint amennyi jelenleg a kertünkben vagy a kérdéses területen van.
A javítás, bővítés költséges dolog és a kertünk sérülésével járhat.
Ha mi magunk tervezzük öntözőrendszerünket, kerüljük az ilyen és ehhez hasonló megoldások használatát. Azonban ismét szeretnénk kiemelni, hogy néhány helyzetben ezek a módszerek hasznosak is lehetnek. Nagyon vékony fűsávoknál, apró pici megtört területeknél és minden olyan helyzetben, ahol a gyepfelület legkeskenyebb része kisebb mint 1.2 – 1.5 méter. Az persze egy későbbi cikk témája lesz, hogy már a kert tervezésénél érdemes elkerülni, hogy kisméretű gyepes területek keletkezzenek (például 30-50 cm fűnyelvek, fűsávok.)

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Szabálytalan elrendezések hatásai appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Ezeket a megoldásokat mindössze azért mutatjuk be, mert érdekesek. Az érdekességük pedig az, hogy látszólag egy olyan alternatívát kínálnak, amellyel az öntözőrendszerek anyagköltsége felére, negyedére, egyes esetekben tizedére is csökkenthető lenne. A valóságba a végére legtöbbször, sajnos  többe kerülnek mint a szabványos megoldások. 

A nem szabványos elrendezéseknek 3 fő csoportba sorolhatók.

Átlós elrendezés
Túlöntözéses elrendezés
Átöntözéses elrendezés

Átlós elrendezés

Az átlós elrendezés nagyon hasonlít a szabványos háromszög elrendezésre, gyakorlatilag azonban egy hiányos négyszögkötésről van szó.
Ezzel a megoldással elvben meglehetne spórolni a szórófejek 50%-át is.

Túlöntözéses elrendezés

Az öntözendő terület határain olyan mértékben túlöntöznek, hogy az öntözendő terület minden része vizet kapjon. Néha a szórófejek 75%-a is megspórolható lenne ezzel a módszerrel.
Ide tartozik például az egy oldalról való öntözés is.

Átöntözéses elrendezés

A túlöntözéses módszer „továbbfejlesztése” Gyakorlatilag több egymástól különálló területet kezelnek ilyenkor egyetlen egységként. Akár a szórófejek 90%-a is megspórolható lenne ezzel a módszerrel.

Ezeken felül számtalan más nem szabványos módszer létezik, például a hamis négyszög kötés és ezeknek különféle verziói. Amelyek négyszögkötésnek néznek ki, de egy-egy sor vagy szórófej hiányzik.

Ott van még az összeéréses módszer, amelynél az elrendezés szinte mindegy, a lényeg az, hogy a szórásképek annyira összeérjenek, hogy mindenhová jusson valamennyi víz.
Mindezek azért nem fértek a fenti három fő csoportba, mert a fenti háromnak néha és nagyon ritkán van létjogosultsága, ez utóbbiaknak azonban szinte soha nincs.

Mikor szokták a szakemberek a fenti három módszert alkalmazni ?

Ilyen megoldásokra alapozó öntözőtervet szakembertől biztosan nem fogunk kapni. Azonban bizonyos esetekben a szakemberek is alkalmazhatják ezeket a módszereket, egy adott terv nagyon kis részletében.
Ezeknek létjogosultságuk olyan helyzetekben van, amikor olyan kis füves területek jönnek létre, amelyeket nem lehet négyszögkötésben egyenletesen meglocsolni.
Például kis beugró fél méteres területek, 30-40 cm beugrás a járdában és egyéb különleges esetekben.

Mi ezeknek a módszereknek a hátránya ?

Sokan keresnek egyszerű vagy olcsó öntöző berendezést és a 3 bemutatott elrendezéssel elvben nagyon olcsó és nagyon egyszerű rendszereket lehetne építeni. Ezeket azonban senkinek sem javaslom, ugyanis hosszú távon tönkre teheti a kertünket, és költségesen üzemeltethetőek.
Kezdetben áldásnak tűnik egy berendezés amely helyettünk locsol, még ha nem is egyenletes.
Az igaz, hogy gyepünknek és növényeinknek vízre van szüksége, az is igaz, hogy kézzel sem tudunk egyenletesen öntözni, és természetesen elégszer sem.
Kézzel azonban véletlenszerűen vagyunk egyenetlenek, míg az öntözőrendszer egyenetlensége állandó. Amikor mi tömlővel öntözünk, használjuk a szemünket az elménket, és az eddigi tapasztalatainkat. Olyan össze tett feladatokra amelyeket egy ember könnyűszerrel elvégez, egy automata öntözőrendszer nem alkalmas. Mi biztosan nem fogjuk a kert hátulját mindennap szárazon hagyni, az elejét túlöntözni. Nem fogjuk mindennap a járdánkat, kerti tavunkat meglocsolni. Mi biztosan nem fogunk az egész kertnek háromszor annyi vizet adni, hogy eltűnjön egy tenyérnyi folt.
Egy automata öntözőrendszer, mindazt, amit mi nem tudunk egy időzítővel megoldja és mindazt, amit ő nem tud de mi igen, azt az egyenletességével pótolja.

A nem szabványos szórófej elhelyezések az egyenetlenség állandósága miatt teszik tönkre a kertünket, a következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan és miért.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Nem szabványos elrendezések appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Sokan szeretnék megtudni az öntözőrendszerek négyzetméter árát, valamiért azonban erről kevés információhoz lehet hozzájutni. Szerintem a legtöbb öntözőtervező egyetértene velem abban, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ezt előre megtudnánk mondani. Évente több száz munkaórát spórolnánk meg vele.
Szoktuk mondani, hogy az ár, bizony sok mindentől függ, azonban a legprózaiabb ok, hogy a kert alapterületének méretéből egyáltalán nem lehet következtetni a szükséges alkatrészek számára és típusára.

A fenti ábrákon jól látszik, hogy a terület szélessége fogja eldönteni, hogy mennyi szórófej szükséges és nem az alapterület.
Ezek természetesen a tervezési segédletekből jól ismert kocka kertek, amelyeknek minden oldala arányos. Az ilyen kertek valójában nagyon ritkák, ugyanis sokszor íveket, kerti sütögetőt, rózsabokrokat és egyéb akadályokat körbe kell öntözni.A lenti képen egy valóban létező gyepfelület kontúrja látható zöld vonallal.

Az ívek és nem szabályos alakú területek körbe öntözése egy másik cikksorozat témája lesz majd. Azonban egy-egy faház, veteményes illetve maga a ház is, területekre osztja a kertet.

Amint valamit körbe kell öntöznünk az megsokszorozza a szórófejek számát, és megváltoztathatja az összes szórófej elhelyezkedését. Egy-egy körbeöntözendő terület új kisebb területeket és a párolgás szempontjából különálló zónákat hozhat létre.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Kell ennyi szórófej ? – A terület szélelesége appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Hogyan kerül szennyeződés a rendszerbe?

Szennyeződés  a vízforráson keresztül.

A szennyeződések akár a vezetékes vízről, akár a kútról üzemelő rendszereknél bekerülhetnek a vízbe. A hálózati vízbe például egy csőtörés alkalmával, kútról üzemelve például a víz homok tartalmával.
Elég egy kiszakadt szűrő betét és a csőhálózatba bekerülhet a szennyeződés.

Műanyag forgács a csőben

Műanyag forgács a csőbe a hidránsok telepítésénél kerülhetett vagy a műanyag csövek peremezése közben.

Szennyeződés a talajból.

Ilyenkor arról van szó, hogy a szórófej valamilyen okból megsüllyedt vagy valamilyen okból a nyaka mellett folyt a víz, a szórófej köré folyó víztől a talaj felázott a szórófej még jobban megsüllyedt. A felszín és a megsüllyedt szórófej teteje közötti üreg megtelt vízzel, ami az ázott talaj szemcsékkel az öntözés végeztével,  rátapadtak a visszahúzódó szórófej nyakára és tömítetlenséget idéztek elő, amitől még több víz folyt a szórófejhez és még több sáros víz a szórófejbe.
Azaz ez egy öngerjesztő folyamat.

Tünetek a foltokon kívül.

A szórófejek szórási távolsága akár drasztikusan is lecsökkenhet. Egyes szórófejek akár kiemelkedhetnek öntözés nélkül. Ez utóbbi főleg spray típusú szórófejekre jellemző.

Rotoros fejeknél, megállhat a rotor és ilyenkor a szórófej nem forog.
A foltok azért keletkeznek, mert az egyes szórófejek, nem vagy nem megfelelően öntöznek. Néhány 10 cm vagy 1-2 méter szórási távolság csökkenésnél is előfordulhat, hogy a szórófejek sugarai nem érik el egymást. Ezzel az adott területre kijutatott víz mennyisége a negyedére, vagy nulla milliméterre is csökkenhet.
A jelenséget okozhatja egy kiszakadt szűrő betét, vagy egy esetleges csőtörés is.

Mit tehetünk ?

A probléma okának megszüntetése.

Első lépés mindig a probléma okának felderítése és megszüntetése.  Akárhányszor megtisztítjuk a szórófejet, az mindig eltömődik, a következő indításra.  A megsüllyedt szórófejet meg kell emelni.

A csőhálózat tisztítása.

Ha például kicseréltük a kiszakadt szűrőbetétet, akkor még mindig lehet a csőhálózatban szennyeződés. Ha az öntöző gerincén van kerti csap kiállás, akkor érdemes egy tömlővel pár percig járatni a vizet. A problémás spray szórófejből is kinyomhatjuk így a szennyeződést, egy tisztító fúvóka használatával. A csepegtető csőhálózatból a végelzáró kinyitásával tudjuk kinyomni a bennrekedt szennyeződést-

Főleg spray fejeknél, érdemes a fúvókák alatti szűrőt ellenőrizni megtisztítani vagy kicserélni, a fúvókát szintén érdemes leöblíteni.
Ha a probléma gyakran ismétlődik és sorozatosan, akkor inkább forduljunk szakemberhez. Kérdezzük meg forgalmazónkat, kutasunkat, vagy öntözősünket.
Szűrő beépítése vagy egy nagyobb szűrő berendezés segíthet, de nem minden esetben.

Ha a szórófej belső szerkezetébe homok került.  Ezt egyedül spray fejeknél lehet orvosolni, ilyenkor szét szoktuk szedni a fúvókát és a nyaktömítés, a szórófék nyakát és a szórófej házat is át szoktuk öblíteni.

Ha a gyep foltosodását nem az alkatrészek eltömődése okozza itt találhat további megoldásokat.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásaink leírását itt találja.

The post Foltos gyep – Szennyeződés az alkatrészekben appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.

Mi okozza a problémát?

Nem igazán hiba, ez a természet rendje, a természet alapvető törvénye a növekedés. A növények egy idő elteltével nem maradnak meg a számukra kijelölt területen, egyszerűen belógnak a gyepfelület fölé, ezzel gyakorlatilag a fényt és a vízsugarakat is leárnyékolva. A szórófejek egyszerűen beleöntöznek a növényekbe, amelyek a fűfelületre irányuló vízsugarakat teljesen elnyelik. Ez a jelenség gyakran a természet műve, néha azonban tervezési vagy telepítési hiba okozata.
Egy szabályos négyszög alakú területet, ugyanis jó esetben meglehet öntözni 4 darab szórófej segítségével. Azonban ha ugyanezt a területet kettészakítja egy növénysáv, vagy sziklakert. A szükséges szórófejek száma megsokszorozódhat. Kivéve akkor, ha az ilyen területek felett átlocsolnak. Ez a megoldás 2-3 évig működőképes (részben), utána azonban a szórófejek képtelenek lesznek átlocsolni a növényeken.

Mikor zárható ki, hogy ez okozza a problémát?

Indítsuk el az öntözőt manuálisan, főleg a foltok felöli oldalon nézzük meg a szórásképet. Várjunk addig amíg a rotoros szórófejek oda nem fordulnak, spray fejeknél azonnal látszik, ha a növények útban vannak.

Sokszor a magasabban érkező vízsugár, nem tud belocsolni a növények alá, ilyenkor a szemközti szórófej sor nem tud oda locsolni.

Hogyan orvosolható ez a probléma?

Ha a problémát, természetes növekedés okozza:
Eleinte könnyen orvosolható a növények visszaszorításával, sövénynyírással. Egy-egy kilógó ág levágásával, könnyen megszüntethető a gond. Később megeshet, hogy a szórófejeket előrébb kell helyezni.

Ha a problémát tervezési hiba okozza:
Ilyenkor döntés előtt álunk, vagy a terület közepén lévő növénytől kell megválnunk, esetleg átültetnünk, vagy az öntözőrendszert kell átépítenünk. Ez utóbbi azonban lehet, az egész kertet és öntözőrendszert érinti. Ugyanis ha már a zónákat, a vezérlőkábeleket és a vezérlőt, ennyi szórófejhez méretezték, akkor ezek bővítése közel sem egyszerű és olcsó művelet és sajnos ásással jár.

Hogyan előzhető meg a probléma ?

Ami a természetet illeti, az a dolga, hogy növekedjen. Átalakításokra biztosan szükség lesz az évek során.
Ezért kell erre tervezésnél és telepítésnél odafigyelnünk, ha most építjük az öntözőrendszert, akkor még van arra, lehetőségünk, megkönnyítsük a dolgunkat. A szórófejeknek ugyan most oda kell kerülniük, ahol a füves terület van, ám a csővezetéket nem mindegy hol visszük. Ha a növények alatt vagy annak közelébe vezetjük később gondban leszünk.
A csővezetéket vezessük a növényektől és a leendő fűsáv szélétől távolabb, onnan egyenes vonalban úgynevezett csápokkal álljunk ki. Így pár év múlva, ha egy szórófejet 5 cm-el arrébb kell rakni, akkor nem a tuják alatt fekve, azok gyökere között ásva kell azt megtennünk. Ráadásul, csak egy picit árkot ásva a csőből kell levágnunk így és egyszerűen visszatenni rá a szórófejet, majd betemetni és visszatenni rá a gyepkockát.

Ha nem így teszünk, a növények gyökerei a csövekre ránőnek majd, így azt megtoldani, kijjebb húzni, nagyon nehéz lesz a növények sérülése nélkül.

Tervezés
A kertgondozás és az öntözés is egy folyamat, maga az élet is az. A növények pedig élnek és növekednek. Minden, amit körbe kéne öntözni, de átöntöznek felette az csökkenteni fogja a telepítési költségeket. Ugyanakkor megsokszorozza a későbbi fenntartási és átépítési költségeket. A növények átöntözése egy sor másik problémát is okozhat. Vannak növények, amik felett tartósan és biztonságosan el lehet öntözni,egyes talajtakaró növények például ilyenek.

A fenyő sem szereti oldalról a vízet.

Van amit nem szabad szórófejekkel öntözni, a rózsa, a szőlő és egy sor más növény ilyen. Ezeket természetesen az eső is éri, az azonban felülről érkezik és nem oldalról, és ráadásul már hőmérsékleti és fényviszonyok is kísérik az esőt, mint az öntözést és az eső nem is napi rendszerességgel esik. Ha saját magunk tervezzük és telepítjük a rendszerünket, akkor, ha lehet, ne öntözzünk át növénysávokon.

Öntözőrendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásainkról itt talál információkat

The post Foltos gyep – Nagyra nőtt növények esete appeared first on Édenkert Kertépítő kkt.